A koronavírus állatokról terjedhetett emberre olyanok útján, akik tenyésztették, levágták vagy megvásárolták azokat - erre a konklúzióra jutott a közelmúltban három, jelenleg szakértői ellenőrzés előtt álló tanulmány is. Arról, hogy pontosan hogyan történhetett meg mindez, még mindig keveset tudunk: a WHO hamarosan közzéteszi, hogy megítélése szerint milyen tanulmányokra lenne szükség annak érdekében, hogy közelebb juthassunk a megoldáshoz.

A legfontosabb az lehet, hogy mintákat gyűjthessenek és vizsgálhassanak meg azokról a farmokról, amelyek a vuhani vizes piacot látták el, valamint az ottani árusoktól. A WHO ezt már egy éve felvetette, de az elemzések azóta sem zajlottak le, vagy nem hozták azok eredményeit nyilvánosságra. A tudományos világot egyre inkább frusztrálja a hiábavaló várakozás.

Nem egyszerű Kínában a témát kutatni

Amerikai, brit és ausztrál kutatók, akik kínai kollégáikkal együtt dolgoznak a járvány eredetének felderítésén, a Nature-nek úgy nyilatkoztak: csalódottak amiatt, hogy ilyen lassan áramlanak az adatok Kínából.

"Mindannyian szeretnénk kideríteni, hogy mi a fene történt, de a rendelkezésre álló adatok korlátoznak bennünket" - mondja Edward Holmes, az ausztráliai Sydney Egyetem virológusa, aki a három friss tanulmány közül kettőnek is szerzője. Egyes kínai kutatók is arról beszélnek, hogy szívesen látnának több kutatást a vírus eredetével kapcsolatosan, de a téma politikailag érzékeny. 2020 márciusában a kínai kormány egy irányelve utasította az egyetemek, vállalatok és egészségügyi intézmények kutatóit, hogy

a koronavírusról szóló összes tanulmányt a kormányzati kutatóegységekhez nyújtsák be ellenőrzésre, majd a közvéleményt kutató-befolyásoló csoportok irányításával tegyék közzé azokat.

Akik nem követik az eljárásokat, azokat felelősségre kell vonni az irányelv szerint.

Egy vírus eredetének felkutatása eleve évekbe telhet, a tudományos közösség aggodalma szerint azonban a folyamatot Kína még tovább lassíthatja. Amíg nem jut megfelelő információk birtokába a WHO, addig maradnak a fehér foltok tudásunkban, melyeket egyesek néha összeesküvéselméletekkel igyekeznek kipótolni. A közelmúltban például az Egyesült Államokban és Kínában szakértők és tisztviselők a koronavírus eredetére vonatkozó, megalapozatlan állításokat az ukrán "biolaborokról" szóló összeesküvés-elméletekkel hozták összefüggésbe Yanzhong Huang, a New York-i Council on Foreign Relations Kína és a globális egészségügy szakértője szerint. Az ilyen feltételezések rontják az együttműködési lehetőségeket és még nehezebbé teszik a világjárvány eredetére vonatkozó válaszok komoly keresését véleménye szerint.

Fókuszban a vizes piac

A kínai hatóságok 2020 január elsején zárták be a vuhani vizes piacot, miután kiderült, hogy az itt dolgozó vagy ide látogató emberek körében kezd terjedni egy furcsa tüdőgyulladásos megbetegedés. A kínai vizsgálatok megkezdődtek, január 22-én a helyi járványellenőrzési hivatal már arról számolt be, hogy a piacról származó minták egy része SARS-CoV-2 pozitív, és ezek legtöbbje két piaci eladóhelyről származik. Ezeken a helyeken vadállatokkal kereskedtek, ezért valószínűsítették, hogy a vírus eredetét is azokban kell keresni.

Kóbor macskákból, egerekből, valamint fagyasztott és hűtött húsból, valamint ugyanilyen tenger gyümölcseiből származó mintákat is gyűjtöttek, de ezek mindegyike negatív lett a vírusra. A következő hónapokban folytatták a minták gyűjtését, de úgy tűnik, hogy

egyik sem származott a piacon értékesített vadállatokból

vagy olyan farmokról, ahol azért neveltek vadállatokat, hogy azokat a piacon élelmiszernek, gyógyszernek vagy szőrmének adják el.

Amikor tavaly januárban a WHO kutatócsoportja megérkezett Kínába, érdeklődésüket fejezték ki a vizes piacra húst szállító farmok irányába: a kínaiak át is adtak nekik egy listát a beszállítókkal. Ezek egy része Dél-Kínában található, ahol a SARS-CoV-2 egy közeli rokonát kimutatták denevérekből. A kutatók ugyanakkor nem tudták magukat a farmokat vizsgálni: a kínaiak azt mondták nekik, hogy ezek bezártak, miután 2020 februárjában betiltották a vadhús fogyasztását.

A vadkereskedelemről keveset tudunk

Még érdekesebb, hogy a kínaiak megpróbálták komolyan megváltoztatni a WHO-jelentés vadállatok kereskedelmére vonatkozó részét: Peter Daszak, a kutatócsoport egyik tagja szerint majdnem 24 órás vita során került erre sor. A jelentés végül ellentmondásos információkat tartalmazott a témára vonatkozóan. Egyrészt azt, hogy nem találtak vadon élő állatokkal való illegális kereskedelmet, és nem találtak megerősített jelentést élő emlősök 2019 körüli eladásáról. Másrészt viszont bekerültek fotók a piacon 2014-ben eladásra kínált élő állatokról, ezeket a képeket Holmes nyújtotta be a WHO csapatának.

A jelentés elkészítése után néhány hónappal ugyanakkor megjelent egy kínai kutatás, amely szerint 47 ezer élő állat fordult meg a piacon 2019 novemberéig, köztük 31 védett faj.

Az állatokat ketrecekben szállították oda és helyben vágták le.

A WHO ismételten a farmok vizsgálatát követeli amellett, hogy 2019 szeptembere és novembere közt levett vérbanki mintákat is vizsgáljanak meg, hogy kiderülhessen, tartalmaznak-e antitesteket koronavírusra. Minderre ígéretet is tettek a kínaiak, csak éppen azóta sem történt előrelépés az ügyben.

A vádak hatására zárt be Kína

Ran Yip epidemiológus szerint Kína hozzáállása akkor változott meg, amikor azt kezdték érezni az ázsiai országban, hogy hibáztatják őket a pandémia miatt. A helyzetet csak rontotta, amikor Mike Pompeo, a Trump-rezsim külügyminisztere arról beszélt nyilvánosan, hogy bizonyítékok támasztják alá azt, hogy kínai laborban készült az új koronavírus, mesterségesen.

Az USA és Kína közt növekvő feszültség mellett az sem segít sokat, hogy Kínában

a vadkereskedelem kulturális és gazdasági jelentőséggel is bír,

és a tiltás ellenére is működik. Yuip szerint ugyanakkor Kína dolgozik a koronavírus eredetének felkutatásán, csak hallgat róla.

Youngmee Jee dél-koreai fertőzőbetegség-kutató nem ért egyet azzal, hogy Kína adatot tartana vissza: azt mondja, évekbe telik ilyen kutatásokat folytatni, és Kína már sok releváns eredményt megosztott. A Cell című szaklapban februárban megjelent kutatás például

a vadon élő állatok vírusfertőzöttségét vizsgálta Kínában, és 21 olyan vírust talált, amely veszélyes lehet az emberre.

Több módszerrel is sürgetik az adatokat

A virológusok nemzetközi közösségének tagjai az adatok kiadásának ösztönzése érdekében e-maileket küldtek George Gaónak, a kínai járványügyi hivatal vezetőjének és kollégáinak, hogy meggyőzzék őket a genetikai szekvenciák megosztásának fontosságáról, amelyek választ adhatnak a 2020 elején a Huanan-piacon talált koronavírusok emberi vagy állati gazdáira vonatkozó kérdésekre. Jesse Bloom, a washingtoni Seattle-ben található Fred Hutchinson Rákkutató Központ virológusa más irányt követve aláírásokat gyűjtött tudósoktól egy ilyen adatokat kérő levélhez. Bloom azt mondja, hogy nyilvánosságra hozza levelét, ha a kínai kutatók nem tesznek eleget az első, magánjellegű kérésnek.

A WHO is kapcsolatban áll Gaóval és felajánlja a kínai kutatóknak, hogy segítséget nyújt az adatgyűjtéshez és elemzéshez, illetve hamarosan javaslatot tesz arra, milyen kutatásokat kellene még elvégezni. De Kína együttműködése nélkül előrelépés nem valószínű.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!