1 °C
Nem tudjuk, milyen időközönként lehet szükség újabb emlékeztető adagra, és az sem tiszta még, pontosan mennyivel jobb az a védettség, amelyet egy harmadik, esetleg negyedik vagy még újabb adag vakcina ad majd, írja a Nature cikke. Az Izraelből és az Egyesült Királyságból származó nyers adatok szerint kisebb az esélye a megfertőződésnek, ha valaki mRNS-oltásból kapott egy plusz adagot, az emlékeztetőt elsőként bevezető Izraelben pedig alacsonyak a fertőzöttségi adatok.
Mindezek miatt sok ország gondolja, hogy érdemes boosterelni, az omikron pedig csak újabb lökést adott az észak-amerikai és európai harmadik adagok beadásának. Már variáns-specifikus oltások is készülnek, de az orvosok türelemre intenek - nincs egyelőre annak jele, hogy a meglévő vakcinák ne adnának kellő védettséget.
Ha mégis bebizonyosodik, hogy az omikron ki képes kikerülni az oltás adta védettséget, akár négy vagy még több adagra is szükség lehet, frissen fejlesztett oltásokkal kiegészítve - ez azt az elméleti perspektívát sem zárja ki, hogy sosem szűnik meg az oltások beadásának szükségessége.
Emlékeztető oltás: helyi vagy globális érdekek?
Már az omikron előtt számos kutató ellenezte a széles körű emlékeztető kampányokat, miközben a világ nagy részén továbbra is rendkívül alacsony az immunizáltsági arány, most pedig attól tartanak, hogy a gazdag országok omikron miatti aggodalma tovább súlyosbítja a globális oltási egyensúlyhiányt - azt az egyenlőtlenséget, amely sok szakember szerint valószínűleg hozzájárult a variáns megjelenéséhez és gyors terjedéséhez.
Kérdés tehát: a harmadikon túl is kell-e majd még emlékeztető oltás? Az omikron megjelenése előtt a kutatók azt gondolták, már nem, mert a T- és B-sejtekre hagyatkozva szervezetünk megküzd a vírussal. A variáns felfedezése ugyanakkor csavart egyet a dolgon.
Bár úgy tűnik, a T-sejteket az omikron mutációi nem nagyon tudják becsapni, de még nem ismerünk minden részletet a törzzsel kapcsolatosan.
De még ha az immunrendszer erős is marad és az oltottak védve maradnak a súlyos megbetegedéstől, a közegészségügyi aggályok indokolttá tehetik a további, esetleg meglehetősen rendszeres oltásokat. Ha a közösségi átviteli arányok magasak maradnak, akkor az extra vakcinaadagok a vírus terjedését a semlegesítő antitestek számának növelésével szabályozhatják: ezek közvetlenül akadályozzák meg, hogy a vírus a sejtekbe juthasson.
Új oltás is jöhet
Ezen antitestek szintje az oltás beadását követő idő eltelésével párhuzamosan csökken, ami korlátozza a fertőzés hullámainak elnyomására való képességet. Ha kiderül, hogy az omikron erősen fertőzőképes, az emlékeztető oltások különösen hasznosak lehetnek: ezek általában antitestek széles skáláját váltják ki, amelyek közül legalább néhánynak fenn kell tartania a variáns elleni védelmet.
Ha mégsem, a vakcinagyártóknak van egy tartaléktervük: legalább négy vállalat kezdte meg az omikronspecifikus emlékeztető oltások fejlesztését. Hónapokba telik, mire ezek közül bármelyik is piacra kerül, ezért a közegészségügyi szervek egyelőre továbbra is az első generációs vakcinákat ajánlják.
Az izraeli adatok szerint ez működőképes stratégia: a szeptemberihez képes jelenleg elenyészőek a fertőzöttségi adatok az országban, és bár háromszor oltottakban is megjelent az omikron,
nincsen jele annak, hogy olyan mértékben kezdene terjedni a variáns, mint Dél-Afrikában, a tünetek pedig esetükben nagyon enyhék.
Amerikai kutatók szerint a széles körben adott emlékeztető oltások 30 százalékkal tudják csökkenteni a vírus reprodukciós rátáját jellemző r-számot, mely jelenleg egy körül van az USA-ban. Ha e fölé emelkedik, az azt jelenti, hogy a járvány újra terjed.
Van, ahova mégsem jut vakcina
Megmarad ugyanakkor a probléma, mely szerint a fejlődő országokban még az alapimmunizálás is gyerekcipőben jár. Elméletben lenne elég oltás arra is, hogy ennek ütemesebb haladása mellett a fejlett országokban harmadik adagokat adhassanak be, mivel
másfél milliárd adag oltás készül minden hónapban a világon.
A baj azzal van, hogy ez a sok vakcina néhány helyen koncentrálódik és nem oda jut el, ahova kellene. A vakcinaegyenlőtlenség csak nőni fog, mivel a gazdag országok továbbra is folytatják a felhalmozást.
Az omikron ébresztőt jelenthet annak érdekében, hogy a jövében ne csak önös érdekek vezéreljék az oltásrendeléseket: a kutatók ugyanakkor attól tartanak, a világ nem fog tanulni a leckéből.
