Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Nyitókép: Pixabay

Szénerőművek és üvegházhatás: messze nem is Kína a legnagyobb kibocsátó

Összmennyiségben igen, de van egy hatalmas ország, amelyben az egy főre eső gázkibocsátás duplája a kínainak.

Ausztráliában a legnagyobb az egy főre eső, szénerőműből származó üvegházhatású gázkibocsátás, majdnem kétszer annyi, mint Kínában – derült ki az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Glasgow-ban zajló 26. ülésén (COP26) bemutatott új elemzésből.

Az Ember (Parázs) elnevezésű brit klíma- és energiaagytröszt elemzése szerint a világ legjómódúbb országai továbbra is a szénerőművekből származó üvegházhatású gázok legnagyobb kibocsátói a népességet figyelembe véve – írja a The Guardian.

Ausztrália végzett az élen: egy főre jutó éves emissziója ötször nagyobb, mint a világátlag

és 40 százalékkal nagyobb, mint bármely más nagy szénenergiahasználó országé. A 2015-ben aláírt párizsi egyezmény óta eltelt időszakot vizsgálva arra jutottak, hogy

  • Ausztrália fejenként 5,34 tonna szén-dioxidot bocsátott ki évente, ezzel megelőzve
  • Dél-Koreát (3,81 tonna),
  • Dél-Afrikát (3,19 tonna),
  • az Egyesült Államokat (3,08 tonna) és
  • a világ legnagyobb összkibocsátóját, Kínát (2,71 tonna).

Az Ember a Nemzetközi Energiaügynökséget (IEA) idézve hangsúlyozta, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamainak, köztük Ausztráliának, a szénerőműveket 2030-ra le kellene állítaniuk, ha ki akarják venni a részüket a globális felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fokban való korlátozásában.

A Scott Morrison vezette ausztrál kormány ezt visszautasította, és nem csatlakozott azon országok csoportjához, amelyek vállalták, hogy leállítják a széntüzelést.

Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkár, a békéért és az emberi jogokért tevékenykedő, Nelson Mandela néhai dél-afrikai elnök által életre hívott és korábbi világvezetőket tömörítő csoport, a The Elders (A Vének) elnökhelyettese elmondta, a megújuló energia potenciálja exponenciálisan növekszik és az OECD-országoknak igazodniuk kell ahhoz a célhoz, hogy az évtized végére leállítsák a szénégetésből származó energiatermelést.

Ausztrália elektromos áramának 60 százaléka szénégetésből származott az elmúlt évben.

Ez az arány fokozatosan csökken, az ország szénerőműparkja folyamatosan öregszik, de a jelenlegi ütemterv szerint a 2040-es évek végéig használatban maradnak a szénerőművek.

Az ausztrál kormányt emiatt heves kritikák érték Glasgow-ban.

  • Ausztrálián kívül csupán
  • Indonézia,
  • Mexikó és
  • Szingapúr

döntött úgy, hogy a korábbival megegyező emissziós célokat nyújtja be a Cop26 keretén belül. Morrison kormánya csak 26-28 százalékos emissziócsökkentést vállalt a 2005-ös szinthez képest, holott korábban azt sugallta, hogy 35 százalékos csökkentést is vállalni tud. A tudósok szerint a károsanyag-kibocsátás globális mértékét 45 százalékkal kellene csökkenteni az évtized végére.

Mary Robinson volt ír államfő, a The Elders elnöke szerint a fejlődő országok vezetői "krízismódra" kapcsoltak, ellentétben sok olyan vezetővel, akik a probléma megoldásáért a legtöbbet tehetnék. Ausztráliát egy kalap alá vette Szaúd-Arábiával, Brazíliával, Kínával és Oroszországgal.

"Ausztrália, ez a jómódú ország még mindig fosszilis üzemanyagot égető módban van, nem krízis módban" – mondta.

Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Az MBH Bank másodlagos nyilvános részvényértékesítéssel kívánja tovább erősíteni tőzsdei pozícióját, szándékai szerint rövidtávon a BUX index meghatározó szereplőjévé válna. A cél, hogy intézményi- és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó alternatívát kínáljanak, mind a várható osztalékhozam, mind az árfolyamnyereség szempontjából. Az értékesítés nagy sikerrel zajlott: a jelentős érdeklődés miatt a lakossági részvényigénylési időszakot 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is kellett állítania a banknak, december 12-e délig pedig az intézményi befektetők ajánlatait várta bank. A Portfolio Krizsanovich Pétert, az MBH Bank Stratégiáért és Pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte a papírok várható likviditásáról, a tőkearányos megtérülés javítására vonatkozó ambiciózus célokról, illetve arról, hogy milyen következményeket von maga után a bankadó növelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×