eur:
411.33
usd:
395.1
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Bölények az Őrségi Nemzeti Park 70 hektáros területén a Vas megyei Kondorfa közelében 2019. november 25-én. A hat tehén és egy bika önállóan élnek a bekerített területen, amelyet elzártak az emberek elől, és visszaadnak a természetnek.
Nyitókép: MTI/Varga György

Szándékosan lett ennyi bölény a Kárpátokban

Tizenhat szakaszban telepítettek vissza 105 egyedet a Szárkő-hegységbe.

Sikeresnek bizonyul a bölény-visszatelepítési program a Kárpátokban, jelenleg már mintegy 105 egyed él szabadon a Szárkő-hegységben.

Több mint 200 évvel azután, hogy a térségben az utolsó egyedet látták, 2014-ben érkeztek meg az első európai bölények a Bánságban lévő Örményes térségébe. Ezek az állatok fogságban születtek Európa más részein, visszatelepítésüket 16 szakaszban valósították meg.

"Az elmúlt két évben egyetlen állat sem pusztult el"

- mondta Marina Druga, a Természetvédelmi Világalap és az európai vadállat-visszatelepítést célul kitűző egyesület, a Rewilding Europe közös programjának vezetője. Druga szerint céljuk az, hogy a populáció elérje a 250 egyedet öt éven belül.

2014 óta 38 bölényborjú született a térségben. "Nélkülük a projektnek nem lenne jövője" - tette hozzá Matei Miculescu erdész.

A visszatelepített bölények először hetekig akklimatizálódnak egy bekerített területen, mielőtt szabadon engedik őket. Az 59 ezer hektárnyi természetvédelmi területen ma már mintegy nyolcezer hektáron barangolnak. A Dél-Kárpátok ideális feltételeket biztosítanak számukra: ez egy hatalmas, gyéren lakott térség, ahol nem folyik intenzív mezőgazdálkodás - mondta Wanda Olech-Piasecka, a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) illetékese.

A bölények szinte teljesen kipusztultak Európában a vadászat és élőhelyeik elpusztítása miatt. Ma a kontinensen már mintegy hatezer európai bölény él, többségük a lengyel-fehérorosz határon, ahol már az 1950-es évek óta folynak az erőfeszítések a populáció feltámasztására. Visszatelepített állományok élnek Bulgáriában, Litvániában, Oroszországban, Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon is.

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×