eur:
404.79
usd:
357.92
bux:
92196.43
2025. május 1. csütörtök Fülöp, Jakab
Influenza elleni védőoltás injekciós tűben egy salgótarjáni háziorvosi rendelőben 2017. október 24-én. Összesen 1,3 millió adag ingyenes védőoltás van a háziorvosoknál. A térítésmentes védőoltásra a 60 évesnél idősebbek, az asztmások, a cukorbetegek, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, valamint a várandós nők jogosultak. Az idén is jár azoknak is a vakcina, akik a munkájuk során vagy szervezett segítségnyújtás keretein belül migránsokkal kerülnek kapcsolatba.
Nyitókép: MTI Fotó: Komka Péter

Fontos tévhitet oszlattak el BCG-oltásról

A kutatók sem ezt az eredményt remélték.

Nem biztosít hosszú távú védettséget a Covid-19 vagy a betegség súlyos formái ellen a BCG-oltás - derítették ki quebeci kutatók, akik az elsők között vizsgálták a vakcina hosszú távú hatását a kanadai szövetségi állam oltási regiszterét felhasználva.

Az eredetileg a tuberkulózis ellen kifejlesztett BCG (Bacille Calmette-Guérin) vakcinának hosszan tartó, általános immunstimuláló hatása is van, ezért a járvány kezdetén sok kutató úgy vélte, hogy az új koronavírus okozta Covid-19 ellen is hatásos lehet.

A kanadai Nemzeti Tudományos Kutatóintézet (INRS), a Sherbrooke-i Egyetem, a Montreali Egyetem és a Lavali Egyetem kutatói a Vaccine című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban összehasonlították Covid-19-betegségen átesett embereknek és egy kontrollcsoportnak a gyermekkori beoltottságát.

Korábbi tanulmányokban tudósok kimutattak lehetséges összefüggést a lakosság BCG-vel való átoltottsága és a Covid-19 halálozási rátája között. A kanadai kutatócsoport szerint azonban azok módszertanai nem vizsgálták, hogy azok, akiket beoltottak BCG ellen, ugyanazok-e, akiknek jobbak a túlélési kilátásai, és nem vettek számításba bizonyos tényezőket, amelyek torzíthatják az eredményeket.

"Tanulmányunk meggyőzően kimutatta azt, hogy a BCG, amelynek erős immunstimuláló hatása van, nem biztosít nagyon hosszú távú védettséget a Covid-19 ellen.

Nem ezt az eredményt reméltük, de végül is ez a releváns kérdés lekerülhet az asztalról" - mondta Jacques Pépin, a tanulmány első szerzője.

"Még ha eredményünk negatív is lett, fontos, hogy megismertessük azt a közvéleménnyel, mivel ellentmond a korábbi tanulmányoknak, amelyeknek fontos módszertani gyengeségeik voltak. Eredményünk a lehető legigazoltabb, amely e kérdésről rendelkezésre áll" - tette hozzá Marie-Claude Rousseau professzor.

A kutatók 2020 márciusa és októbere között 920 Covid-19-en igazoltan átesett embert és egy 2123 fős kontrollcsoportot vizsgáltak, amelynek tagjai nem fertőződtek meg az új koronavírussal. Összehasonlították oltottsági állapotukat a quebeci oltási regiszter alapján. Megállapították, hogy a Covid-19-en átesettek 54 százaléka kapott gyermekkorában BCG-oltást, a kontrollcsoportban pedig ez az arány 53 százalék volt.

A kutatók elemzésükben figyelembe vettek olyan tényezőket is, mint az illető foglalkozása, neme, kora, anyagi helyzete, és azt is, hogy városban vagy vidéken él-e.

"Bár reméltük, hogy megfigyelhetünk bizonyos kicsiny védőhatást, az eredményeken nem csodálkoztunk. Minden résztvevő évtizedekkel ezelőtt kapta meg az oltást. Azoknál sem találtunk védőhatást, akik az 1970-es évek elején kapták meg. Ugyanakkor a tanulmányba bevontak száma korlátozott volt, ami csökkenti a csekély védőhatás észlelésének a lehetőségét - tette hozzá Rousseau.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Hatgólos thrillert hozott a Barcelona és az Inter első csatája

Hatgólos thrillert hozott a Barcelona és az Inter első csatája

A Barcelona és az Inter 3-3-s döntetlent játszott egymással a katalán csapat otthonában a labdarúgó BL elődöntőjében. Az olaszok 2-0-ra és 3-2-re vezettek, de nem tudtak nyerni – sőt, a helyzetek alapján a Barca állt közelebb a győzelemhez. Visszavágó jövő kedden, Milánóban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.05. hétfő, 18:00
Szécsényi Bálint
az Equilor Befektetési Zrt.  elnök-vezérigazgatója
Súlyos kérdés előtt a világ: mi történhet, ha tényleg egymásnak esik a világ két atomhatalma?

Súlyos kérdés előtt a világ: mi történhet, ha tényleg egymásnak esik a világ két atomhatalma?

Április 22-én kedden véres terrortámadás történt a vitatott hovatartozású, észak-indiai Kasmír régióban. Maga az eset azonnal kiváltotta a hatóságok erőteljes fellépését, ám Narendra Modi miniszterelnök ennél tovább ment és felhevítette a több évtizedes történelemre visszatekintő feszültséget Pakisztánnal. A rivális kormányok Újdelhiben és Iszlámábádban is azonnal egy sor kemény lépést hoztak egymással szemben, miközben a hadseregek elkezdtek felsorakozni a feszült régióban. Azóta szinte naponta kisebb összecsapásokról érkeznek beszámolók, közben az egész világ azt találgatja, hogy mikor eshet egymásnak a két atomhatalom, és ez milyen következményekkel járna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×