eur:
394.32
usd:
365.17
bux:
71738.76
2024. július 3. szerda Kornél, Soma
Az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) által közreadott képen az új koronavírus okozta betegség, a Covid-19 elleni oltóanyag, a Gam-Covid-Vak előállításán dolgoznak az orosz Nyikolaj Gamaleja Nemzeti Járványügyi és Mikrobiológiai Kutatóintézet moszkvai laboratóriumában 2020. augusztus 6-án. A vírus ellen a világon elsőként bejegyzett vakcina árusítását a tervek szerint augusztusban elkezdik Szputnyik V néven.
Nyitókép: MTI/Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI)

A halálos fenyegetések elnémíthatják a koronavírusról nyilatkozó szakembereket

A koronavírust kutatók intézeteinek feladata is lenne megvédeni a szakembereket attól az erőszaktól, amely a nyilvános fellépő tudósokat éri a koronavírus-járvány ideje alatt.

Több kutató lépett a nyilvánosság elé a pandémia idején, mint valaha, sokan közülük ráadásul most először kerültek reflektorfénybe. A közösségi médiában posztolnak, lapoknak nyilatkoznak és döntéshozóknak adnak tanácsokat, adatok elemeznek és értelmeznek, intézkedéseket kommentálnak, új kutatások eredményeit hozzák közelebb a laikusokhoz. Egyesek közülük szinte celebstátuszba kerülnek.

Az érthető és tényszerű kommunikáció nagyon fontos járvány idején, de vannak olyan szakemberek, akik megismerték az ezzel járó hátrányokat is: a Nature 321 kutató körében végzett felmérésének eredménye szerint

  • 15 százalékukat, azaz 47 embert halálos fenyegetésekkel is megtalálták,
  • 72 tudós pedig fizikai vagy szexuális erőszakot beígérő fenyegetéseket kapott.

Azok, akiket a legtöbbször találták meg a trollok vagy fenyegetések, nagyobb arányban fontolgatták, hogy véget vetnek közszereplésüknek, mint azok, akik ezt ritkábban vagy nem tapasztalták meg.

A Nature mintavétele nem véletlenszerű, azoknak a kutatóknak az adatai szerepelnek benne, akik készek voltak válaszolni a kérdésekre: valószínű, hogy az olyan szakemberek, akiket megfenyegettek, inkább készen álltak a válaszadásra, mint azok, akiket nem, így a valóságban alacsonyabb lehet azoknak az aránya, akiket már megfenyegettek.

Ezzel együtt is magas a támadott kutatók aránya.

A megfélemlítés miatt az eredményeknek aggodalomra kell okot adniuk mindazoknak, akiknek fontos a tudósok jóléte. Az ilyen magatartás azzal a kockázattal is jár, hogy a kutatókat elriasztja attól, hogy hozzájáruljanak a nyilvános vitákhoz – ami egy világjárvány idején hatalmas veszteség lenne.

A Nature szerint a kutatók védelméért anyaintézeteiknek is tenni kellene: azok közül, akik tájékoztatták intézetüket az őket ért halálos fenyegetésekről,

20 százalék esetében az intézmény semmit sem tett.

A trollok és az egyéb személyes támadások esetében is hasonló volt az arány, bár ezekről kevesebben beszéltek intézetükben, mint a halálos fenyegetésekről. Az utóbbi kapcsán 80 százalék jelezte az intézménynek a történteket, míg az előbbieknél csak bő 50 százalék.

A legtöbb válaszadó európai és amerikai volt, de fenyegetéseket kaptak a világ minden tájáról magánszemélyektől és tudomány- vagy oltásellenes szervezetektől egyaránt.

Más területeken, mint a klímaváltozás vagy az állatokkal kapcsolatos kutatások, régóta szembesülnek a tudósok fenyegetésekkel, így ezekkel kapcsolatosan az érintettek intézetei is kialakítottak egy rendszert. A zaklatással szembesülő tudósok támogatására tett lépések nem jelentik a határozott, nyílt kritika és vita elhallgattatását.

A koronavírus-világjárvány kapcsán rengeteg nézeteltérés és változó vélemény alakult ki, ahogyan az új adatok beérkeztek, valamint eltérő álláspontok alakultak ki a bevezetendő intézkedéscsomagokat illetően. A tudósoknak és az egészségügyi tisztviselőknek számolniuk kell azzal, hogy kutatásaik megkérdőjeleződnek, de az erőszakkal való fenyegetőzés és a szélsőséges online visszaélések nem ösztönzik a vitát, inkább a tudományos kommunikáció aláásását kockáztatják egy olyan időszakban, amikor az még soha nem volt ennyire fontos.

Címlapról ajánljuk
Nem hagyja annyiban az Árpád hídi ámokfutó őrizetének enyhítését az ügyészség

Nem hagyja annyiban az Árpád hídi ámokfutó őrizetének enyhítését az ügyészség

A Fővárosi Főügyészség fellebbezést nyújtott be az ellen a bírósági döntés ellen, amely szerint az egy éve halálos balesetet okozó Árpád hídi autós Budapest közigazgatási határain belül szabadon mozoghat. Az InfoRádió Rab Ferencet, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivőjét kérdezte az ügyben.

Seremet Sándor: fontos jelzést küldött Orbán Viktor a kijevi látogatásával

A miniszterelnök kijevi látogatása cáfolja azt a narratívát, amely szerint a magyar kormány ukránellenes lenne – erről beszélt az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.03. szerda, 18:00
Giró-Szász András
politikai tanácsadó
Óriási bukás készül Európa egyik legerősebb országában - 5 sorsdöntő kérdés, amire megéri holnap figyelni

Óriási bukás készül Európa egyik legerősebb országában - 5 sorsdöntő kérdés, amire megéri holnap figyelni

A fordulatokkal teli másfél hónapos kampányidőszak a végéhez ért az Egyesült Királyságban, holnap az állampolgárok Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország-szerte a szavazóurnákhoz járulva fognak ítéletet mondani az elmúlt 14 év konzervatív kormányzásáról. A Keir Starmer vezette Munkáspárt győzelméhez nem fér kétség, viszont számos, a jövőre nézve kulcsfontosságú kérdést befolyásolhat akár egy-két százalékpontnyi különbség is a végeredményben. A tét tehát óriási mindegyik párt és az egész ország számára, így összeszedtük azt az öt legfontosabb szempontot, amelyeket érdemes majd figyelemmel követni a holnap éjjeltől megállás nélkül érkező adatok értelmezésékor.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×