Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Coronavirus. Woman wearing surgical mask on face protective for spreading of disease Covid-19 pandemic.. Girl symptom cough while sitting on Sofa. Sick woman in face protection mask
Nyitókép: dragana991/Getty Images

Megvizsgálták, meddig tart ki a védelem a koronavírus-fertőzés után

A fertőzés következtében kialakuló, kezdetben erős védettség hamar elillan, már egy negyedéven belül is bekövetkezhet az újrafertőződés.

A Yale Egyetem és az Észak-Karolinai Egyetem kutatásából kiderül, meddig tarthat a természetes fertőzést követően kialakuló immunitás, az adatok pedig nem túl biztatóak azok számára, akik megbetegedésük után azért nem akarnak oltást felvenni, mert úgy gondolják, már védettek.

"Az újrafertőződés három hónap után vagy annál rövidebb időn belül is megtörténhet, ezért azoknak, akik természetes úton fertőződtek meg, be kell oltatniuk magukat. A korábbi fertőzés önmagában nagyon kevés hosszú távú védelmet nyújthat a későbbi fertőzésekkel szemben" - mondja Jeffrey Townsend, a Yale biostatisztika-professzora, a tanulmány vezető szerzője.

Más vírusok alapján modelleztek

A MedicalXpress cikke szerint ez az első kutatás, amely az újrafertőződés jelenségét oltatlanok körében vizsgálta. Townsend és csapata a SARS-CoV-2 közeli rokonainak, a megfázást okozó vírusoknak ismert újrafertőzési és immunológiai adatait, valamint a SARS és a MERS immunológiai adatait vizsgálta. Az evolúciós elveket felhasználva a csoport modellezte a koronavírus újrafertőződésének kockázatát az idő múlásával.

A kutatók szerint az újrafertőződések rövid időn belüli bekövetkezésére nemcsak esély van, hanem számtalan példa is,

és ahogyan az immunitás csökken és új variánsok jelennek meg, a jelenség egyre gyakoribbá válik.

Nem bináris kérdés

"Az immunitásról hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, hogy vagy létezik, vagy nem. Tanulmányunk arra figyelmeztet, hogy ehelyett inkább az idő múlásával bekövetkező újrafertőződés kockázatára kellene összpontosítanunk" - mondta Alex Dornburg, az Észak-Karolinai Egyetem bioinformatikai és genomikai adjunktusa, a tanulmány társszerzője. "Ahogy új változatok jelennek meg, a korábbi immunválaszok egyre kevésbé hatékonyak a vírus elleni küzdelemben. Azok, akik a világjárvány korai szakaszában természetes úton fertőződtek meg, a közeljövőben egyre nagyobb valószínűséggel fertőződnek újra" - summázta.

Csakúgy, mint a megfázásnál

A kutatócsoport adatvezérelt modellje feltűnő hasonlóságokat mutat a koronavírus és az endémiás koronavírusok időbeli újrafertőződési kockázatai között.

"A megfázáshoz hasonlóan egyik évről a másikra újra megfertőződhetünk ugyanazzal a vírussal" - mondta Townsend.

"A különbség az, hogy ez a világjárvány sokkal halálosabbnak bizonyult"

- egészítette ki mondandóját. Az általa festett jövőkép nem túl optimista: azt mondja, világunk jellemzője lesz mostantól az emberiséget fenyegető új veszélyek kialakulása.

"Eredményeink aláhúzzák az evolúciós biológia fontos szerepét a döntéshozatal tájékoztatásában, és fontos lépcsőfokot jelentenek a koronavírus újrafertőződéssel szembeni ellenálló képességünk kilátásaival kapcsolatos ismeretek kialakításában" - tette hozzá.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×