Mintegy 3760 tonna műanyaghulladék – bevásárlózacskó, vizespalack, polisztirol, mikroműanyag – lebeg a Földközi-tenger felszínén a Görög Tengerkutató Központ (HCMR) tanulmánya szerint.
"Ez sokkoló mennyiség. Sokkoló mindenekelőtt azért, mert az úszó műanyagon kívül az anyag nagy része a tengerfenékre süllyed" – írják szakértők a Frontiers in Marine Science című tudományos lapban megjelent jelentésükben.
A Földközi-tenger a műanyagszennyezettség gócpontjának számít a Kosztasz Ciarasz vezette kutatócsoport szerint, mivel sok partszakasz sűrűn lakott. Ehhez járulnak még hozzá olyan tényezők, mint a turizmus, a halászat, a hajózás és nem utolsósorban a beltenger geográfiája is, hiszen viszonylag kis mértékű a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közötti vízcsere.
![A tenger felszíni és felszín közeli (10 méter mélységig) sávjában lebegő makroműanyagok méret és terület szerinti átlagos eloszlása.](/images/site/articles/inline/2021/10/1633345675-yiDj607Dl_md.jpg)
![A tenger felszíni és felszín közeli (10 méter mélységig) sávjában lebegő mikroműanyagok méret és terület szerinti átlagos eloszlása.](/images/site/articles/inline/2021/10/1633345602-2AajO0hRq_md.jpg)
Egy új számítási modell szerint a tudósok arra jutottak, hogy
évente mintegy 17 600 tonna műanyag landol a Földközi-tengerben, ebből 3760 tonnányi lebeg a felszínen, 2800 tonnányi lesüllyed, a többi része pedig a partra mosódik.
Világszerte több mint 250 ezer tonnányi műanyag szemét lebeg az óceánok felszínén. "A műanyag tengeri eloszlását vizsgáló szimulációkat jelenleg nagymértékű bizonytalanság jellemzi" – mondta el Ciarasz. Ennek hátterében elsősorban a folyamatok komplexitása áll.
![A tengerpartokra kisodródott műanyag-hulladék mennyisége modellszámítások alapján.](/images/site/articles/inline/2021/10/1633345595-8HS5xyV1p_md.jpg)
![Mikro- és makroműanyagok átlagos koncentrációja a tengerfenéken, modellszámítások alapján 2010-2017 közötti adatok alapján (a makroműanyagoknál, a jobb oldali ábrákon felül a műanyag flakonok, jobb alul a műanyagzacskók mennyiségi eloszlása látszik)](/images/site/articles/inline/2021/10/1633345563-uVYVtk0Hl_md.jpg)
Míg például a műanyag zacskók hosszú időn át a felszínen lebegnek, más műanyagok gyorsan lesüllyednek. Egyeseket elnyelnek a tengeri állatok, organizmusok, mások apró részekre esnek szét. Ehhez jön még a szél, a hullámok, az áramlatok ereje, amely a műanyagot messzire hajtja.
A tudósok ezeket a tényezőket mind figyelembe vették. Ez alapján többek között meghatározták azokat a régiókat, ahol különösen sok műanyag kerül a tengerbe.
Új számítási modelljük segíthet a környezetszennyezés korlátozására hozott intézkedések hasznosságának ellenőrzésében, az intézkedések célzottabb kidolgozásában és alkalmazásában - fejtette ki Ciarasz.
A tanulmány és az ábrák forrása a Frontiers in Marine Science oldalon, IDE kattintva érhető el.
![A 2010–2017 közötti, átlagos, modellszimulált téli (A) és nyári (C) átlagos felszíni áramlási sebesség és tengerszint feletti magasság (m), szemben a téli (B) és nyári (C) műholdas tengerfelszíni magassággal. Alul a mediterrán felszíni keringés vázlatos rajza (folyamatos vonal = tél, szaggatott vonal = nyár) a korábbi megfigyelésekből és modellezési tanulmányokból összeállítva.](/images/site/articles/inline/2021/10/1633345547-oCXiNj6iz_md.jpg)