1 °C
Ausztrál kutatók nagy teljesítményű számítógépes modellezéssel jósolták meg a koronavírus kezdetben terjedő törzsének emberre, illetve tucatnyi házi és egzotikus állatra gyakorolt fertőzőképességét. A kutatás célja az volt, hogy megtalálják az esetleges közvetítő állatot, amely az embernek átadhatta a patogént, illetve hogy megérthessék, mekkora veszélyt jelent a leggyakrabban tenyésztett állatok mellett a házi kedvencekre a vírus. Ennek érdekében 12 állatfaj genomikai adatait használták fel, hogy aprólékos munkával számítógépes modelleket készítsenek az egyes fajok kulcsfontosságú ACE2 fehérje receptorairól. Ezeket a modelleket aztán arra használták, hogy kiszámítsák a SARS-CoV-2 tüskefehérje kötődésének erősségét az egyes fajok ACE2-receptorához – írja a MedicalXpress.
Az embert fertőzi legkönnyebben
Meglepetésre a kutatás azt bizonyította, hogy az emberi receptorokhoz sokkal erősebben kötődik a vírus, mint az állatokéhoz, ez pedig még a denevérek és a tobzoskák esetében is igaz állítás. Ha a tesztelt állatfajok közt van az a faj, amely a megbetegedés eredete, akkor ahhoz jobban kellene kötődni a vírusnak, mint az emberhez.
"Az emberek esetében látható a legerősebb kötődés, ami összhangban van a vírus iránti nagy fokú fogékonysággal, de ez a tény nagyon meglepő, ha feltételezzük, egy állat volt a fertőzés eredeti forrása"
– mondta David Winkler, a La Trobe Egyetem professzora.
Meglepő adat a tobzoskáról
"A számítógépes modellezés megállapította, hogy a vírusnak a denevér ACE2 fehérjéhez való kötődési képessége gyenge volt az emberi sejtekhez való kötődési képességéhez képest. Ez ellene szól annak, hogy a vírus közvetlenül a denevérekből terjedjen át az emberre. Ezért, ha a vírusnak természetes forrása van, akkor csak egy közvetítő fajon keresztül juthatott el az emberhez, amelyet még nem találtak meg" – mondta Nikolai Petrovsky, a Flinders egyetemmel dolgozó professzor.
A kutatócsoport számítógépes modellezése azt mutatja, hogy
a vírus viszonylag erősen kötődik a tobzoskák ACE2-éhez is.
Tobzoskát Délkelet-Ázsia egyes részein élelmiszerként vagy hagyományos gyógyszerekhez is használnak. Winkler professzor szerint a vizsgálatban vizsgált állatok közül a tobzoskák mutatták a legmagasabb tüskekötési energiát - lényegesen magasabbat, mint a denevérek, majmok és kígyók.
Nem ad biztos választ
"A világjárvány elején néhány tudós tévesen azt állította, hogy koronavírust találtak tobzoskákban, majd az állítást gyorsan visszavonták, mivel az általuk leírt koronavírus genetikai hasonlósága kevesebb mint 90% volt a SARS-CoV-2-vel, és így nem lehetett az őse" – mondta Petrovsky professzor Az őket fertőző tobzoska-koronavírus tüskefehérjéje ugyanakkor nagyon hasonlít a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjéhez, ami megmagyarázhatja azt, miért kötődik az olyan jól a tobzoskákhoz.
A kutatás eredményeit összegezve a tudósok megállapították, hogy a SARS-CoV-2 nagy mértékben az emberek megfertőzésére adaptálta magát.
Mindemellett a háziállatok is eléggé fogékonynak mutatkoztak arra, hogy megfertőződjenek.
A vírus eredetével kapocslatos kérdéseket ugyanakkor ez a kutatás válaszolja meg teljes egészében, mivel a közvetítő fajon keresztül történő terjedés kérdését nyitva hagyja, ám ezzel sem zárja ki a laborból kiszökött vírus teóriáját.
