eur:
409.25
usd:
375.59
bux:
74408.72
2024. november 5. kedd Imre
Zöldségek az újpesti piacon 2019. március 27-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

A koronavírus-járvány után lesz egy össznépi feladatunk: legyünk egészségesebbek!

A magyar lakosság egészségi állapotának javítása az ország gazdasági versenyképességének javítása miatt is sürgető, nemzeti népegészségügyi program kidolgozására és elindítására van szükség egy a Debreceni Egyetemen (DE) ismertetett kutatás eredményei szerint.

A magyar gazdaság versenyképességének növelése a lakosság egészségi állapotát javító népegészségügyi intervenciók célcsoportjainak és tartalmának azonosítása révén című, a kutatás legfőbb eredményeit bemutató projekt zárórendezvénye előtt online sajtótájékoztatót tartottak.

Ádány Róza orvosprofesszor az eseményen emlékeztetett: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által 2016-2021 között 1,464 milliárd forinttal támogatott projekt a DE három karának (általános orvostudományi, népegészségügyi és gazdaságtudományi) együttműködésében valósult meg.

A magyar lakosság

nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen halálozási mutatói hátterében a daganatos betegségek mellett a szív-érrendszeri és az anyagcsere-betegségeknek van meghatározó szerepük.

Mivel ezen betegségek kockázati tényezőinél jelentős az átfedés, a hat munkacsoportban végzett kutatások a genetikai és környezeti tényezők feltárására és súlyuk jellemzésére irányultak - magyarázta a kutatást vezető professzor.

Ádány Róza kiemelte: drámai a helyzet a korai halálozást tekintve a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri betegségeknél Északkelet-Magyarországon, az észak-magyarországi, illetve az észak-alföldi régiókban. A visegrádi országokban - Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország - a daganatos megbetegedések halálozási aránya alapján "nincs nálunk kedvezőtlenebb helyzetben lévő régió", de a szív- és érrendszeri halálozásokban is csak egyetlen lengyelországi régióban olyan rossz a helyzet, mint Magyarországon - idézte a kutatás megállapításait Ádány Róza.

A térségben vizsgált roma és fiatal nem roma populációnál is aggasztó az elhízás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás mértéke - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy

"a nem fertőző betegségek kockázata egyre jelentősebb a magyar populációban".

Ezzel kapcsolatban kiemelte: drasztikusan emelkedik a hasi elhízás: a felnőtt lakosság, illetve a roma populáció tartozik ebbe a körbe, mint ahogy drasztikusan emelkedik a magas vérnyomásban szenvedők száma és a cukorbetegséget megelőző állapot gyakorisága is.

A kutatás egyértelműen rávilágított a megelőző gyógyellátás hiányosságaira: az érintettek nem élnek megfelelően a prevenció lehetőségével, a lakosság 30 százalékának például rejtett (ismeretlen) magas vérnyomása van, azok háromnegyedének pedig, akiket kezelnek, nincs megfelelően beállítva a vérnyomása - magyarázta a szakember, megjegyezve: a kutatás eredményei nemzeti népegészségügyi program mielőbbi elindítását sürgetik.

Ádány Róza beszámolt arról, hogy a projektben végzett kutatások eredményeit több mint száz nemzetközi, és csaknem ötven magyar nyelvű közleményben foglalták össze, és 34 közreműködő fiatal kutató a programban doktori fokozatot szerzett.

Az átfogó kutatás részleteit kétnapos angol nyelvű online konferencián ismertetik hétfőn és kedden a Debreceni Egyetemen.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×