Egy nap alatt 740 ezer új koronavírusos esetet találtak a világon január 11-én: eddig ez a nap hozta a legtöbb újonnan azonosított fertőzöttet a Földön, melyet két hét múlva 14 400 fős, szintén rekordot jelentő összhalálozás követett. Ezután február 20-ig folyamatosan csökkent az új esetek száma, miközben világszerte egyre többen vannak beoltva koronavírus ellen – március 16-ára 90 millióan kapták már meg mindkét oltásukat, összesen 390 millió adagnyi vakcinát oltottak már el világszerte. A kutatók azon gondolkoznak, vajon ezek a számok a pandémia csúcspontját jelentették-e. Bár biztatónak tűnnek a számok, a variánsok egyértelműen rizikót jelentenek – írja a Nature.
Az, hogy vajon túl vagyunk-e a járványgörbe csúcsán, nagyon fontos kérdés. Meghatározhatja azt, hogy ideje van-e a korlátozások feloldásának, illetve ebből következtethetnek arra is, hogy mekkora esély van további helyi kitörésekre.
Ramanan Laxminarayan, a Princeton Egyetem epidemiológusa optimista: úgy gondolja, a januári csúcs volt a járvány eddigi legrosszabb időszaka. További hullámok még bekövetkezhetnek, helyi rekordokat is megdönthetnek a fertőzésszámok, de globálisan már sosem lesz olyan súlyos az állapot, mint januárban volt.
"A legrosszabb már mögöttünk van" – mondja.
Úgy gondolja, a mostani esetszámcsökkenés már annak köszönhető, hogy nagyon sokan túl vannak a fertőzésen, így a vírus nehezebben talál magának új gazdákat – ez történhetett olyan sűrűn lakott területeken, mint New Yorkban, és a vírus által korábban komolyan sújtott országokban, mint Indiában és Mexikóban. Más országokban nagyon hatékonyan alkalmazták a különböző korlátozó intézkedéseket. Kína, Szingapúr vagy Dél-Korea is az ilyen államok közé tartoznak.
Más kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek, hisz túl sok az ismeretlen faktor: az újrafertőződés, az emberi viselkedés változásai és a vírus változásának kiszámíthatatlansága is ide tartozik. Az esetszám is növekedik február vége óta:
akkor 400 ezer alá is esett, most ismét 430 ezer főnél tart.
A bizakodóbbak olyan kutatásokra is alapozzák optimizmusukat, amelyek vérmintákból dolgozva igyekeznek felderíteni a világ egy-egy részének valós átfertőzöttségét. Tavaly decemberi kutatás szerint Indiában például akár az emberek 22 százaléka is áteshetett már a fertőzésen, ami egyes, sűrűn lakott nagyvárosokban akár 40 százalékos arányt is jelenthet.
A világ más részen persze nem sikerült még a megapoliszokhoz hasonló immunitási szintet elérni: ezeken a helyeken a lezárások és a távolságtartás jelenthetik a fertőzésszám esésének okát. Amerikában 5 százalékra, Európában 2 százalékra teszik azok arányát, akik vérében jelen vannak a fertőzés után kialakuló antitestek: ezzel kapcsolatosan a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben a korlátozásokat feloldják, az esetszámok újra növekedhetnek. Ez a veszély fenyegeti jelenleg a kutatók szerint Nagy-Britannia mellett Európát is.
Van, aki szerint Afrika jelentheti a választ kérdésünkre: amennyiben ott is olyan magas a valós átfertőzöttség, mint Indiában, akkor valószínűleg globálisan nézve tényleg túl vagyunk a járvány csúcsán.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden ország túl van a maga csúcsán is.
A bizonytalanságot a variánsok is fokozzák: megjelenésüknek és elterjedésüknek köszönhetően a világ egyes területein újra emelkedhetnek az esetszámok, ahogy az a brazil variáns megjelenésével egy időben Manausban megtörtént. A kutatók szerint versenyt futunk az idővel: ha sikerül tömegeket gyorsabban beoltanunk, mint ahogyan az új variánsok keletkeznek és terjednek, talán tényleg túl lehet a világ a járvány legrosszabb időszakán. Ha ez nem lesz így, akkor viszont bármi megtörténhet.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!