A miseruha feltételezések szerint körülbelül ötszáz éves és valószínűleg Itáliában készülhetett - mondta. Hozzáfűzte: a kereszténység ősidők óta használ ünnepélyes alkalmakkor liturgikus öltözeteket. Már az ószövetségi szentírásban arról lehet olvasni, hogy a papság általában hófehér alapon, színesen díszített gyönyörű papi ruhákban léphetett a szentélybe, de az Újszövetségben is találhatunk leírást például menyegzős köntösről.

Papp Ildikó, a jáki templomban végzett ásatásokat vezető régész a sajtótájékoztatón azt mondta: nem tudnak arról, hogy Magyarországon sírból előkerült volna hasonló egyházi vonatkozású textília.

A feltáráskor számítottak arra, hogy a templom főhajójában, a főszentély előtt rangos személyek temetkezésének maradványaira találhatnak, de nem számítottak egyházi méltóság nyughelyére - tette hozzá.

A papi sírt sajnos 17.-18. századi temetkezések megbolygatták, emiatt csak a halott lábcsontjai és koporsójának egy része maradt érintetlen, a miseruhát azonban hajdan "összegubancolva" visszahelyezték a sírba, így találtak rá most a régészek - beszélt a részletekről Papp Ildikó.

Semsey Réka, az Iparművészeti Múzeum művészettörténésze a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a bársonyból készült szövet színe piros vagy bordó lehetett, melynek a háta volt díszesebb, hurkokkal díszített, középsávján "püspök szentek" láthatók, jól kivehető az ábrázoláson "az infula és a pásztorbot", valamint az egyik ábrán egy kulcs, amely arra utal, hogy Szent Péter-ábrázolás lehetett.

A sajtótájékoztatón elhangzott: a több mint ötszáz éves miseruhát restaurálás után valószínűleg a jáki Szent György-templom mellett épülő látogatóközpontban állítják majd ki.