Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Háttér-homályosítással készített képen egy védőmaszkos nő sétál esernyővel Tajpejben 2020. április 23-án, a koronavírus-járvány idején.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo

A koronavírus-fertőzések több mint felét tünetmentes hordozók okozhatják

A maszkviselés és a távolságtartás szabályainak fontosságára hívja fel a figyelmet egy friss kutatás eredménye.

A friss megfertőződések mintegy 59 százalékánál olyanok adták tovább a vírust, akik tünetmentesen hordozzák – számol be az amerikai járványügyi központ, a CDC kutatói által készített felmérés. A fertőzést 35 százalékban olyan emberek adják át, akik még preszimptomatikus állapotban vannak, azaz később mutatnak tüneteket, 24 százalékért viszont olyanok felelősek, akiknél később sem okoz semmilyen panaszt a fertőzés.

Jay C. Butler, a CDC igazgatóhelyettese a The Washington Postban úgy nyilatkozott:

a koronavírus-járvány terjedésének kontrollálásához a tünetmentes, de potenciálisan fertőző vírushordozókra is oda kell figyelni.

"A járvány közösségi terjedését mérsékelő eszközöket széles körben kell használni annak érdekében, hogy lelassíthassuk a SARS-CoV-2 terjedését addig, amíg nagy mennyiségben rendelkezésre nem állnak az oltóanyagok" – mondta az igazgatóhelyettes.

A korábbinál könnyebben terjedő variánsok megjelenésének köszönhetően még nagyobb jelentősége lehet a felismerésnek, amely a korábbi feltételezéseket megerősítő módon mutatja be a tünetmentesek által terjesztett megbetegedések számának arányát.

A koronavírus terjedésében számos faktor játszik szerepet, a kutatók számításaikhoz ugyanakkor egy meglehetősen egyszerű módszert alkalmaztak. A matematikai modellben a betegség fertőző időszakának hossza és a tüneteket soha nem produkáló fertőzöttek aránya is változóként szerepelt, a kutatókat meg is lepte, hogy milyen konzisztens módon mutat magas arányt a modell annak ellenére, hogy a fertőzőnek vélt időszakot négy, öt és hat napban is megadták a különböző kalkulációkhoz.

A felmérést kritizálják is: Muge Cevik, a Saint Andrews-i Egyetem fertőző betegségekre specializálódott szakérője szerint ugyanis a konszenzus szerint a tünetmentes Covid-fertőzöttek

relatív fertőzősége a tünetes betegekhez képest 35 százalék,

míg a CDC modellje 75 százalékkal kalkulált. Butler szerint ez a magasabb szám saját elemzéseik eredménye, amelyek ellenőrzött és kiadás előtti kutatási eredményekből táplálkoznak.

Cevik szerint az sem mindegy, milyen környezetben történnek a megfertőződések, mivel a tünetmentes átadásnak véleménye szerint otthonainkban és a hosszú távú kezelést biztosító ellátóintézményekben lehet a legnagyobb szerepe.

Az, hogy a jelenleg elérhető koronavírus elleni oltások megakadályozzák-e a megfertőződést, egyelőre nem teljesen tiszta. Butler szerint a vakcina hatása a tünetmentes megfertőződésekre meglehetősen korlátozott. Az mRNS-vakcinák klinikai vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az oltások hatékonyak a tünetes megbetegedések megelőzésében, de ezek a kísérletek nem foglalkoztak azzal, hogy az oltottak megfertőződhetnek-e.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan fordulat jön a magyar munkaerőpiacon, ami százezrek állását forgatja fel totálisan

Olyan fordulat jön a magyar munkaerőpiacon, ami százezrek állását forgatja fel totálisan

A magyar munkavállalók mintegy 64 százaléka olyan munkakörben dolgozik, amelyet a mesterséges intelligencia lényegesen átalakíthat a következő két-három évben. Bár Magyarország első AI-hatástérképe szerint tömeges elbocsátásoktól egyelőre nem kell tartani, a technológia elkerülhetetlenül újraírja a mindennapi munkafolyamatokat. A tét, hogy a vállalatok és a munkavállalók képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni az átalakuláshoz. A BeHive előadói workshopot tartanak november 26-ai AI & Digital Transformation konferenciánkon. Regisztráció és részletek itt! 

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×