Már 2019 szeptemberében fellángoltak a tüzek az ausztrál bozótosokban, de 2020 első napjaira öltött olyan mértéket a tűzvész, hogy az már vezető hír lett világszerte. Mintegy egymilliárd állat pusztult el az ausztráliai tűzvészben. A koalák vízért kuncsorogtak az embereknél.

Január közepén derült ki, hogy 2019-ben rekordszintre emelkedett a világtengerek hőmérséklete. Szintén január közepén a német kormány országos rovarvédelmi tervet dolgozott ki, és 100 millió eurót különített el a rovarpopuláció csökkenésének visszaszorítására. A tápláléklánc alapját képező rovarfajok 40 százaléka ugyanis a kihalás szélén áll.

Márciusban elérte Európát és Magyarországot is az új típusú koronavírus-világjárvány. Még tavasszal kimutatták a Luther Márton Egyetem kutatói, hogy összefügg a levegő magas nitrogén-dioxid-szintje az új koronavírus okozta elhalálozás arányával.

A koronavírus első hullámával egy időben, tavasszal rendkívüli szárazság is sújtotta az országot. De nemcsak Magyarországon, hanem szinte egész Európában aszály tombolt. Míg Európában tavasszal, addig a Föld másik felén, az amerikai kontinensen ősszel volt rendkívüli aszály és a nyomában tűzvész.

Májusban az Európai Unió megalkotta a Biodiverzitás és a Termőföldtől az asztalig stratégiákat.

A WWF szerint Magyarország kifejezetten haszonélvezője lehet ezeknek az irányelveknek, mivel a nyugat-európai államokhoz képest még gazdagabb természeti értékekben az ország.

A Biodiverzitás stratégia szerint 2030-ig az ökogazdálkodás arányát 25 százalékra kell növelni, a káros növényvédő szerek használatát pedig felére kell csökkenteni az Európai Unióban. A magyar kormány ősszel bár elfogadta az irányelvet, de különvéleményt fogalmazott meg, miszerint a célok nem reálisak.

Május 14-én jelentette be a magyar kormány, hogy az Európai Unió elvárásainál is szigorúbb szabályokat vezetne be az egyszer használatos termékek forgalmazása ügyében. Május 20-án azonban a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes visszavonta a parlament elé beterjesztett törvényjavaslatot.

Június 3-án elfogadta a parlament a klímatörvényt, de nem volt a kormány és az ellenzék között konszenzus a kérdésben. Szintén döntött a magyar parlament, hogy 2021. január elsejétől az egész országban tilos az avarégetés. A rendelkezés betartását már nem az önkormányzatok, hanem az Országos Katasztrófavédelem fogja szankcionálni.

Június 9-én a kormány úgy döntött, hogy Debrecenbe költözik a Magyar Természettudományi Múzeum. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a mintegy 600 milliárd forintos Debrecen 2030 program ismertetésekor jelentette ezt be.

Országos riasztási őrség létrehozását javasolja az Innovációs és Technológiai Minisztérium, hogy felszámolják az illegális szemétlerakást. Ezzel párhuzamosan fejlesztenék a hulladékközpontok rendszerét is.

Július 12-én újabb mérföldkövéhez érkezett a magyar természetvédelem, a Hortobágyi Nemzeti Parkban elsőként hoztak létre övezeti rendszert, amely biztosítja a park magterületeinek háborítatlanságát. De a sikerek mellett több küzdelme is volt a magyar természetvédelemnek 2020-ban.

• Építési telekként hirdette meg eladásra a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a budaligeti Alsó-Jegenye völgy egy részét, amely 1800 foltos szalamadrának biztosít életteret.
• A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület állásfoglalást adott ki és petíciót is indított a tatai Öreg-tó partján megvalósítani tervezett szálloda beruházás ellen.
• Januárban, majd augusztusban is illegális erdőírás történt Tiszaugnál, a védett, állami erdőterületen, 100 éves erdőrészletek esett áldozatul.
• Nagy István agrárminisztert nyílt levélben kérte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, hogy vonja vissza a rendeletet, amely a vörös fogoly vadászati célú betelepítését engedélyezi Magyarországra.
• Decemberben az elmúlt ötven év legsúlyosabb olajszennyezése történt Szigetszentmiklóson a Ráckevei Duna-ágnál, ahol több ezer litel motorolajat és fáradt olajat engedtek a vízbe.

2020-ban augusztus 22-re esett a Túlfogyasztás Világnapja. A koronavírus okozta gazdasági megtorpanás miatt három héttel későbbre tolódott a dátum 2019-hez képest.

Az év végére a Global Carbon Project is elvégezte a számításait, megállapította, hogy sosem csökkent egy év alatt annyit a globális szén-dioxid-kibocsátás, mint a 2020-as világjárvány miatt, 2,4 milliárd tonnás visszaesésről van szó.

2020-ban megdőlt a Földön a melegrekord is és rekordmennyiségű jég olvadt el Grönlandon.

Szeptemberben megszületett az új európai uniós éghajlatvédelmi terv, az Európai Bizottság céljait azonban a tagállamoknak is el kell fogadniuk.

Szeptemberben több tanulmány is napvilágot látott. A Gazdasági és Békekutató Intézet jelentésében arról írt, hogy a népességnövekedés és a csökkenő természeti erőforrások miatt 2050-re több mint egymilliárdan kényszerülhetnek otthonaik elhagyására. Ugyanakkor szeptemberben jelent meg a WWF Élő Bolygó Jelentése is, amely arról számolt be, hogy

1970 óta mintegy háromnegyedével csökkent a vadon élő állatok száma a Földön.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) december 10-én adta ki friss jelentését, a vörös listájának 2020-ban harmadik, egyben utolsó frissítését, eszerint 26 fajt sikerült megmenteni a kihalástól világszerte, miközben 31 feltehetően örökre eltűnt a természetből. Eltűnt például egy dél-kínai tengerekben élő cápafaj, három közép-amerikai békafaj és a kihalás szélére sodródott az édesvízi delfinek Amazonasban élő faja, a parti delfin is. De megmenekülni látszik az európai bölény és a tasmán ördög.

A Meteorológiai Világszervezet előzetes éghajlati értékelője szerint 2020 a valaha mért három legmelegebb év közé tartozik majd.