Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Védőmaszkos gyalogos Londonban 2020. október 29-én. Egy friss tanulmány szerint Nagy-Britanniában a koronavírusos fertőzöttek száma kilenc naponta duplázódik, és jelenleg 96 ezren kapják el naponta a vírust az országban.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Már most fel kell készülnünk egy következő világjárványra

A WHO szerint az egyik legfontosabb következtetés, amelyet levonhatunk a covid-19 világjárvány kapcsán, az az, hogy a következő pandémiára már most el kell kezdenünk a felkészülést.

Tudomány, szolidaritás és működő megoldások: ez a hármas fogja legyőzni a koronavírus-világjárványt a WHO szerint. A szervezet, amely 73. Egészségügyi Világgyűlését éppen a koronavírus miatt rendezi meg ezen a héten virtuális formában, az esemény kapcsán kiadott sajtóközleményében három fontos üzenetet szeretne átadni a világ vezetőinek, melyek közül az első az, hogy képesek leszünk legyőzni a vírust.

Bár világszintű problémáról van szó, az Egészségügyi Világszervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy több nemzetnek is sikerült átfogó, bizonyítékokon alapuló, úgynevezett evidence-based megközelítéssel elfojtania vagy kontroll alá vonnia a vírus terjedését. A vakcinával, megelőzéssel és gyógyszerekkel kapcsolatos ismeretek megosztása többek közt a WHO ACT-akcelerátor programján keresztül történik, az országok megfeszített munkával dolgoznak a megoldásokon.

Arra is felhívják ugyanakkor a figyelmet, hogy a globális egészségüggyel kapcsolatos célkitűzéseket nem szabad feladni ebben a helyzetben sem.

Az egészség a társadalmi, gazdasági és politikai stabilitás alapját adja, erre figyelmeztet keserűen mindenkit ez a járvány is.

Ezen belül a WHO olyan problémákkal kapcsolatos témákban dolgozott ki a pandémia idején programokat, mint az immunizáció oltások segítségével, az egészséges öregedés, a méhnyakrák és a tuberkolózis visszaszorítása, valamint az élelmiszerbiztonság, a látásvizsgálatok fontossága, a szellemi tulajdon megvédése és az influenzára való felkészülés. Az eddig mellőzött trópusi betegségekkel, meningitisszel, epilepsziával és más neurológiai betegségekkel, az anyai és magzati tápláltsággal, a digitális egészséggel is szeretnének részletesebben foglalkozni a közeljövőben.

A szervezet harmadik üzenete pedig az, hogy a következő világjárványra már most el kell kezdenünk felkészülni.

"Az egészségügyi vészhelyzetekre fejlett infrastruktúrával rendelkező országok gyorsan fel tudtak lépni a SARS-CoV-2 terjedésének megfékezés és ellenőrzése érdekében"

– olvasható a közleményben. A WHO arra szólítja fel az országokat, hogy erősítsék meg felkészültségüket, tanulva ebből a leckéből.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×