Arra az eredményre jutottak, hogy a nullás vércsoportú emberek ritkábban betegszenek meg, mint az A-, B-, vagy AB-vércsoporttal rendelkezők.

A Grazi Orvosi Egyetem kutatása megerősítette a kínai és európai tanulmányokat - közölte az intézmény.

Az egyetemi klinika vércsoport-szerológiával és transzfúziós orvoslással foglalkozó kutatói az összefüggés mögött álló patomechanizmust akarják feltárni.

A koronavírus-járvány során a kínai kutatóknak feltűnt, hogy egyrészt átlag feletti az A-vércsoportba tartozó Covid-páciensek száma, másrészt úgy tűnt, mintha a nullás vércsoport bizonyos védelmet jelentene.

A nyár során német és norvég tudósok is bemutatták kutatásaikat, melyek szerint az A-vércsoportúaknak 50 százalékkal nagyobb esélyük van arra, hogy súlyosabb lefolyású legyen esetükben a koronavírus-fertőzés, mint a többi vércsoportnak. A nullás vércsoportúak a vizsgálatok szerint 50 százalékkal védettebbek a komolyabb megbetegedéssel szemben. Hasonló következtetésre jutottak a grazi szakértők is.

"Kutatási eredményeink kimutatták, hogy a nullás vércsoportú emberek statisztikailag jelentősen kisebb eséllyel betegszenek meg koronavírussal, mint a többi vércsoportú egyének" - írják az osztrák kutatók.

A koronavírussal fertőzött és megbetegedett páciensek között pedig meglehetősen gyakoriak az AB-vércsoportúak.

A grazi elemzést összesen 399 koronavírusos páciens adatain végezték. "Ők olyan, az első hullámban megbetegedettek, akik kórházi kezelést kaptak" - mondta Thomas Wagner grazi molekuláris biológus, aki kollégájával, Eva Maria Matzholddal a jelenség biológiai magyarázatát kutatja.

A vércsoport és a betegség lefolyásának súlyossága között nem találtak összefüggést, tehát a nullás vércsoportú betegek esetében sem könnyebb a betegségből való gyógyulás.

Wagner ezért hangsúlyozta:

a nullás vércsoportú embereknek is ugyanúgy kell védekezniük a fertőzés ellen.

A vércsoportot a vörösvérsejtek (eritrociták) felszíni szerkezetének eltérései határozzák meg: a vörösvérsejtek membránjának jellegzetes felszíni szerkezetét a különböző szénhidrátok és fehérjék formálják. Ezeket antigéneknek is nevezik. A vércsoportok a különböző antigének után kapták nevüket: az A-vércsoportúak esetében a membrán felszínén az A-csoportba tartozó antigének, a B-vércsoportúak membránjának felszínén a B-csoportba tartozó antigének találhatók meg. A nullás vércsoport esetében nincsenek vércsoportos antigének az entrociták felszínén.

Az eddig rendelkezésre álló adatok azt a feltételezést támasztják alá, hogy a vírus a vércsoportrendszereken belüli különböző szerkezetekkel különbözőképpen lép kapcsolatba - fejtette ki Matzhold.

Ennek a hátterében zajló mechanizmusokat akarják a továbbiakban feltárni - mondta Wagner.