Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán

Amikor a klímaváltozás mentette meg Európát

Egy kisebb jégkorszak vetett véget az Oszmán Birodalom tündöklésének és járult hozzá a tizenöt éves háború 1606-os lezárásához egy csütörtökön publikált kutatás szerint.

A Magyar Királyság területén 1593 óta zajlott a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása, amikor a főként az Oszmán Birodalom szívében, a Földközi-tengeri térség keleti területén uralkodó

szélsőségesen hideg és száraz időszakok közvetetten véget vetettek a harcoknak

- állítja a Human Ecology című szaklapban megjelent tanulmány.

Az időjárás-változás, amely a 14. századtól az úgynevezett középkori meleg periódus után az átlaghőmérséklet jelentős csökkenését hozta magával, Európa lakossága számára is sok szenvedést hozott, az Oszmán Birodalomban azonban még erősebb hatása volt, mert ott ezt megelőzően nagy népességnövekedés következett be.

Az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Középkorkutató Intézetének tudósa, Johannes Preiser-Kapeller vezetésével a kutatócsoport történelmi és régészeti információk mellett sok új természettudományos adatot vizsgált, például évgyűrűelemzések eredményeit vagy a Közel-Kelet cseppkőbarlangjainak "klímaarchívumait". Ezek segítségével nagy pontossággal következtetni lehet arra, hogy adott időszakban milyen klíma volt a jellemző.

Európával ellentétben, ahol a "kis jégkorszak" okozta ellátási válságot a boszorkányégetések elszaporodásával és a vallásháborúkkal is összefüggésbe hozzák, a változásoknak az Oszmán Birodalmat érő hatásairól eddig kevesebbet lehetett tudni - mondta el Preiser-Kapeller.

Kiemelte: felmerül az a kérdés is, hogy az oszmánok vajon miért nem tudtak profitálni Európa akkori legyengüléséből. "A válasz: mert más politikai tényezők mellett a klímaváltozás is sokkal erősebben érintette őket" - mondta a szakértő. Az, hogy 1600 körül jelentős krízist éltek meg éhínségekkel és az úgynevezett Celali-felkelésekkel, ismert tény, de hogy ebben milyen szerepet játszott az éghajlat, arról korábban keveset lehetett tudni. Preiser-Kapeller szerint az új kutatás kevés kétséget hagy afelől, hogy szoros volt az összefüggés.

Mint Preiser-Kapeller kiemelte, felerősítette a krízist, hogy a régióban korábban nagyon kedvező körülmények uralkodtak. A klíma változása nyomán a megnövekedett lakosság már alig jutott táplálékhoz, az államapparátus és a katonaság túlméretezettnek bizonyult a megváltozott körülmények között.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×