Ötvös László 1929-ben született Pécsett. 1953-ban szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen, amelynek szerveskémiai intézetében aspiráns, majd adjunktus. 1958-tól az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet osztályvezetője, majd tudományos igazgatóhelyettese és tanácsadója volt. 1960-ban megkapta a kémiai tudományok kandidátusa, majd 1966-ban a kémiai tudományok doktora fokozatot. 1966 és 1968 között az MTA Sztereokémiai Kutatócsoport igazgatójaként dolgozott.

Tudományos munkásságát 1952-ben kezdte. Kifejlesztette a radioaktív vegyületek szerves kémiáját Magyarországon. Felismerte szénizotópokat tartalmazó csoportok kicserélődési lehetőségeit és ezzel bevezette a csoportcsere fogalmát bizonyos vegyületek előállítására. A szintetizált radioaktív vegyületek a hazai biokémiai, biológiai és orvosi kutatásokban nyertek alkalmazást.

A közlemény szerint Ötvös László alapvető tudományos tevékenységet fejtett ki a hazai bioorganikus kémia megteremtésében. 1975-től nukleozidok, nuklotidok és nukleinsavak szintetikus kémiai, bioorganikus és gyógyszerkutatási területén dolgozott. Létrehozta a Hevizos néven forgalomba került, herpeszvírus okozta megbetegedések elleni, világviszonylatban is a leghatékonyabb készítményt. A professzor szülővárosában létesített, nevét viselő alapítvány kitüntetettjei közül többen értek el első helyezést nemzetközi diákolimpiákon.

Ötvös László több mint 230 tudományos dolgozat, illetve 55 szabadalom szerzője vagy társzerzője. Számos kitüntetése közül legjelentősebb a Széchenyi-díj, amelyet 1990-ben a kémikusok közül elsőként vehetett át. 2012-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét is megkapta. A tudós közel hat évtizeden át élt Budapesten, a II. kerületben, ahol 2009-ben megkapta a II. Kerületért Emlékérmet - olvasható a közleményben.