A világ legöregebb, mintegy 3,77-4,29 milliárd éves mikroorganizmusának maradványaira bukkant a londoni University College (UCL) szakemberei vezette nemzetközi tudóscsoport Kanadában, a fosszília a legöregebb földi életformák egyikének közvetlen bizonyítéka.

A parányi baktériummaradvány kövületeit a kanadai Quebec tartomány északkeleti részén húzódó Nuvvuagittuq nevű geológiai lelőhely kvarcrétegeiben találták a kutatók.

A lelőhelyen található a Földön eddig ismert néhány legöregebb üledékes kőzet, amelyek valószínűleg egy vasban gazdag mélytengeri hidrotermális kürtőrendszerben keletkeztek, ezek a forró, mintegy 60 Celsius-fokos kürtőrendszerek a földi élet első formáinak élőhelyei voltak valamikor 3,77-4,3 milliárd éve.

"Felfedezésünk alátámasztja azt az elképzelést, hogy az élet forró, tengermélyén lévő kürtőkben alakult ki nem sokkal a Föld keletkezése után. Az élet ilyen gyors megjelenése a Földön illeszkedik a mikroorganizmusok formálta 3,7 milliárd éves üledékes dombok közelmúltbeli felfedezéséhez" - magyarázta Matthew Dodd, a UCL PhD hallgatója, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője.

A kanadai mikrorganizmus fosszíliájának felfedezése előtt a Föld legöregebb mikrofosszíliáját Nyugat-Ausztráliában találták, kora mintegy 3,46 milliárd év, amiből a szakemberek arra következtettek, hogy a Földön mintegy 3,7 milliárd éve alakult ki az élet.

Az új lelet fényében azonban úgy vélik, hogy jóval korábban, mintegy 4,5 milliárd éve alakulhatott ki az élet a Földön, száz millió évvel a Föld létrejötte után.

A szakemberek szerint felfedezésük bizonyítja, hogy az élet a Földön abban az időben alakult ki, amikor a Mars és a Föld felszínén folyékony víz volt. "Ezért azzal számolunk, hogy bizonyítékot kell találunk a Marson a 4 milliárd évvel ezelőtti élet létezéséről, ám ha nem találunk, akkor az azt jelenti, hogy a Föld egy különleges kivétel lehet" - közölte Matthew Dodd.