A szakértő kiemelte, hogy az 1600-as, 1700-as évek ipara valószínűleg még nem befolyásolta jelentősen az éghajlati változásokat. Hozzátette: vannak természetes kiegyenlítő folyamatok a környezetben, és a víz, amely a Föld 71 százalékát borítja, képes arra, hogy egyensúlyt tartson fenn.

Zágoni Miklós azt mondta: az óceánok felmelegedésének lehetnek "hirtelen" kellemetlen következményei, ezt azonban földtörténeti léptékben kell érteni, ahol a "hirtelen" akár száz évet is jelenthet. Mivel a sarkvidékek környékén az átlagosnál kissé jobban melegszenek az óceánok, megváltozhat a jégtakaró, és ennek hatását az egész bolygón érezni lehet majd.

Az éghajlatkutató ugyanakkor megjegyezte, hogy az élővilág mindig is jól tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.