"Eredményeink jó hírt jelentenek azok számára, akiknél bradikardiát, vagyis lassú szívverést diagnosztizálnak" - idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál Ajay Dharod, a Wake Forest Baptista Egészségügyi Központ munkatársa, a tanulmány egyik szerzője szavait. A kutatás a Journal of American Medical Association Internal Medicine szaklap friss számában jelent meg.

Nyugalmi helyzetben egy felnőtt szíve percenként 60-100-at ver, aki bradikardiás, annak ennél kevesebbet. A lassú szívverés szédülést, légszomjat, ájulást vagy mellkasi fájdalmat okozhat, mivel a szív nem pumpál elegendő friss, oxigéndús vért a szervezetbe.

Eddig azonban nem kutatták, hogy a lassú szívverés hozzájárul-e a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. A Wake Forest orvosai 6733 ember adatait elemezték.

A kutatásban 45-84 éves nők és férfiak vettek részt, akiknek a vizsgálatok kezdetekor nem volt szív- és érrendszeri betegségük. Az nem volt kizáró ok, hogy szívritmust szabályozó gyógyszereket szedtek, amit gyakran adnak a magas vérnyomás kezelésére. A résztvevőket több mint tíz éven át követték, hogy megfigyeljék szív- és érrendszeri egészségük és halandóságuk alakulását.

A kutatók azt találták, hogy a percenként 50-nél kevesebb szívverés és a szívproblémák kockázatának emelkedése között nincs összefüggés, azonban kimutatták, hogy kapcsolat lehet a bradikardia és a magasabb halálozási arány között azoknál, akik szívritmusszabályzó gyógyszereket szedtek.