Infostart.hu
eur:
366.97
usd:
334.27
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Ha lassan ver a szíve, még nem lesz szívbeteg

A normálisnál lassabb szívverés nem növeli a szívbetegség kialakulásának kockázatát egy új amerikai tanulmány szerint.

"Eredményeink jó hírt jelentenek azok számára, akiknél bradikardiát, vagyis lassú szívverést diagnosztizálnak" - idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál Ajay Dharod, a Wake Forest Baptista Egészségügyi Központ munkatársa, a tanulmány egyik szerzője szavait. A kutatás a Journal of American Medical Association Internal Medicine szaklap friss számában jelent meg.

Nyugalmi helyzetben egy felnőtt szíve percenként 60-100-at ver, aki bradikardiás, annak ennél kevesebbet. A lassú szívverés szédülést, légszomjat, ájulást vagy mellkasi fájdalmat okozhat, mivel a szív nem pumpál elegendő friss, oxigéndús vért a szervezetbe.

Eddig azonban nem kutatták, hogy a lassú szívverés hozzájárul-e a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. A Wake Forest orvosai 6733 ember adatait elemezték.

A kutatásban 45-84 éves nők és férfiak vettek részt, akiknek a vizsgálatok kezdetekor nem volt szív- és érrendszeri betegségük. Az nem volt kizáró ok, hogy szívritmust szabályozó gyógyszereket szedtek, amit gyakran adnak a magas vérnyomás kezelésére. A résztvevőket több mint tíz éven át követték, hogy megfigyeljék szív- és érrendszeri egészségük és halandóságuk alakulását.

A kutatók azt találták, hogy a percenként 50-nél kevesebb szívverés és a szívproblémák kockázatának emelkedése között nincs összefüggés, azonban kimutatták, hogy kapcsolat lehet a bradikardia és a magasabb halálozási arány között azoknál, akik szívritmusszabályzó gyógyszereket szedtek.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×