Infostart.hu
eur:
366.97
usd:
334.27
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Õsi víz alatti vulkánok okozhatták a Föld eljegesedését

Egy ősi szuperkontinens feltöredezésekor kialakult hatalmas víz alatti vulkánhálózat okozhatta a Föld drasztikus eljegesedését 750 millió évvel ezelőtt - állapították meg ausztrál szakemberek, akiknek tanulmánya az állati élet több millió évvel ezelőtti kialakulására is magyarázatot adhat.

A Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmány részletezi az úgynevezett Hógolyó Föld elméletet, amely szerint egy nagyjából 750 millió évvel ezelőtt kezdődött és 650 millió évvel ezelőtt véget ért időszakban a bolygó szinte egészét jég borította. Az azonban a mai napig nem egyértelmű, hogy mi okozta ezt a drasztikus eljegesedést.

"A Hógolyó Föld olyan szélsőséges esemény volt, amelyből kis híján nem sikerült kilábalnia a bolygónak" - mondta Eelco Rohling, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora.

"A mi elméletünk egy egyszerű mechanizmus leírásával ad magyarázatot a Hógolyó Föld idején uralkodott állapotokra" - tette hozzá a szakember.

A Rodinia szuperkontinens szétszakadásakor az óceánba került folyóvizek megváltoztatták az óceán összetételét, csökkentve a légköri szén-dioxid szintet, aminek következtében növekedett a globális jégtakaró. A kontinenseket borító jégpáncélok visszatükrözték a napfényt a Földről, tovább hűtve a planétát.

"Ezzel fordulóponthoz ért a bolygó, igazi hógolyóvá változva, amelyen az óceánok is fagyni kezdtek" - magyarázta a szakember.

A Föld ezután több millió éven át ilyen állapotban maradt, majd a szárazföldi vulkanikus tevékenység hatására annyi szén-dioxid került a légkörbe, hogy a bolygó kikászálódott a hógolyó állapotból.

A jelenlegi elmélet azonban nem ad magyarázatot arra, hogy miként halmozódott fel olyan sok karbonátos kőzet, mint például a mészkő, a Föld melegedésekor.

A kutatók szimulációk révén arra jutottak, hogy a Rodinia szuperkontinens feltöredezésekor kialakult sekélyvízi vulkánok hatalmas mennyiségű hialoklasztitot - a vulkáni üvegtörmelékből felhalmozódó üledékes kőzetet - termeltek, amelyek nagy mennyiségű kalciumot, magnéziumot, szilíciumot és foszfort jutattak az óceánba.

Mikor végül a Föld melegedni kezdett és a jég széttöredezett, a napfény behatolt az óceánba és fotoszintézisre sarkallta az algákat. A hialoklasztitból származó foszfor hatalmas algavirágzásokat eredményezett, ami a szén-dioxid megkötéséhez és oxigén termeléshez vezetett, ez alapvető volt az állati élet kialakulásához - magyarázta Rohling.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.

Csizmadia Ervin az Arénában: alapkérdéseket kellene asztalra tenni a Fideszben, hogy legyen esélyük visszatérni

A Fideszen belül sok ideológiát tömörítenek össze, amely széttartó tendenciákhoz vezethet – mondta Csizmadia Ervin az InfoRádió Aréna című műsorában. A Méltányosság Politikaelemző Központot igazgató politológus hozzátette, a külpolitikai célok összetartották eddig a pártot, a választás elvesztése óta viszont már nagyobb az ideológiai széthúzás.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×