Franz Bairlein, a helgolandi madármegfigyelő állomás vezetője szerint világszerte ötvenmilliárd vándormadár él, a klímaváltozás azonban várhatóan megtizedeli őket. Leo Zwarts holland ornitológus szerint leginkább a nagy távokra utazókat érinti a változás.

A National Audubon Society amerikai környezetvédelmi szervezet szerint 2050-ben Észak-Amerikában feleannyi madár él majd, mint az évszázad elején. A szakértők ugyanakkor abban megegyeznek, hogy sok költözőmadár lépésről lépésre alkalmazkodik az új körülményekhez. A nehéz átmeneti időszakban sokat segíthetnek az állatoknak az emberek is.

A párizsi klímakonferencián a világ országai jelenleg a klímaváltozás megállításának módjáról tárgyalnak, a világ vezető ornitológusai pedig már korábban összegyűltek Izraelben.

Bairleinnek a helgolandi gyűrűző állomás és madárkert révén egy évszázados adatok állnak rendelkezésére a költöző madarakról. Ezek segítségével kiderítette, hogy szinte ma már minden madárfaj korábban érkezik meg költési területére, és összességében több időt tölt északon.

Emiatt a madaraknak szélsőséges időjárással és gyakran táplálékhiánnyal kell szembesülniük.

Amikor a fiókák kikelnek, még szűkösek a tápanyagforrások. Az új generáció emiatt kevésbé fitt, így kevesebb madár éli túl a téli pihenőhelyre tartó utazást - figyelmeztetett a veszélyekre Bairlein.

Vannak azonban pozitív adatok is. Az elsősorban Nyugat-Afrikába vándorló madarakkal foglalkozó Zwarts szerint bizonyos fajok egyedszáma növekszik: a mezőgazdaságban a növényvédő szerek csökkentése, valamint a vadásztilalmak a fehér gólyák, kis kócsagok és a halászsasok javát szolgálták a Földközi-tenger térségében. Ezek és más fajok profitálnak továbbá az enyhébb telekből is, és ahelyett, hogy Afrikába repülnének, Dél-Európában maradnak.

Az, hogy mekkora hatással van a klímaváltozás egy-egy madárfaj létére, attól függ, milyen gyorsan képesek alkalmazkodni az állatok a változáshoz.

"Ehhez biztosítanunk kell számukra a lehető legtöbb időt, tehát megfelelő életteret kell rendelkezésükre bocsátani" - fejtette ki Marcelo Sternberg tel-avivi biológiaprofesszor. A szakértő szerint ez vonatkozik a költőhelyekre, a téli szállásokra és a legfontosabb pihenőállomásokra a vonulási útvonalakon. Ilyen állomás például a Jordán-folyó völgye, ahol 500 millió madár évente kétszer vonul át.

Példaértékű a helyzet kezelése a Galileai-tengertől északra lévő Hula-völgyben, ahol már tízezernyi daru telel. Ezek korábban csak pihenőre álltak meg itt Kelet-Afrikába tartó útjuk során. Példájukat rózsás gödények is követték.

A szakértők és természetvédelmi szervezetek arra késztették a térségben a haltenyésztőket és mezőgazdászokat, hogy a téli vendégeket naponta kétszer mindig ugyanazon a helyen etessék, így távol tarthatják őket saját medencéiktől és termőterületeiktől. A különleges látványosság turistaattrakcióvá vált, ami a helyi idegenforgalmat is elősegítette.