A körülbelül libaméretű lénynek izmos lábai, sötétszürke tollazata és foltos szárnyai lehettek. A Scientific Reports című folyóiratban közölt illusztráción a nyak és a taréj pávakék színben pompázik.

A Kínai Földtudományi Akadémia paleontológusa, Csüncsang Lü és társai az új fajt Huanansaurus ganzhouensisnek nevezték el. A név második tagja arra a városra utal, ahol megtalálták a leletet egy új vasútállomás építési munkálatai közben.

A kutatók szerint az új faj a kréta időszak idején Ázsiában és Észak-Amerikában élő csőrös, szárnyas, de repülésre képtelen dinoszauruszok Oviraptorosauria (tojástolvaj gyíkok) nevű csoportjához áll a legközelebb. A csoportba tartozó fajok mérete változatos volt, a pulykanagyságú Caudipteryxtől a nyolc méter hosszú, 1,4 tonnát nyomó Gigantoraptorig terjedt.

A felfedezett fajhoz legközelebb álló, már ismert faj az Oviraptorosauria csoporthoz tartozó Citipati osmolskae, amelynek egyedeit Mongólia déli részén találták meg, mintegy 3 ezer kilométerre Csianghszi tartománytól. A két faj közötti hasonlóságok arra utalnak, hogy abban az időben hasonló életfeltételek uralkodhattak Ázsia e két pontján, valamint hogy az Oviraptorosauria tagjai nagy területen terjedtek el és igen változatosak voltak.

A csoport neve (tojástolvaj gyíkok) a latin ovum (tojás) és raptor (rabló) szavak, valamint a görög szaurosz (gyík) szó összetételéből származik, és arra a téves feltételezésre utal, hogy az ide sorolt őslények más fajok tojásait fosztogatták. Abból következtettek erre, hogy az első lelőhelyen egy halom fosszilizálódott tojást is találtak, melyekről azonban később kiderült, hogy a "tojástolvaj gyíkok" saját tojásai voltak.