A fehérvérűség a leggyakoribb gyerekkori rosszindulatú rákos megbetegedés, a gyerekkori daganatos betegségek mintegy 30 százalékát teszi ki, de okai kevésbé ismertek.

Efrát Amitaj és Lital Kejnan-Boker, a Haifai Egyetem szakemberei az okokat kutatva 18 korábbi tanulmányt fésültek át, hogy összefüggést találjanak a szoptatás és a gyermekkori leukémia között.

Az 1960 és 2014 között végzett kutatások 10 292 leukémiás esetet vizsgáltak, a kontrolcsoportokat 17 517 ember alkotta.

A szakemberek megállapítottak, hogy 19 százalékkal kisebb a leukémia kialakulásának az esélye azoknál a gyermekeknél, akiket legalább hat hónapig vagy tovább szoptattak azokhoz képest, akiket egyáltalán nem vagy kevesebb ideig szoptattak.

15 másik tanulmány elemzéséből az derült ki, hogy a valamennyi ideig szoptatottak esetében 11 százalékkal kisebb a gyermekkori fehérvérűség kockázata a nem szoptatottakkal szemben.

Az anyatej számos biológiai mechanizmusa adhat magyarázatot az összefüggésre: sok immunológiailag aktív összetevőből áll, gyulladáscsökkentő mechanizmusból, amelyek hatással vannak a gyermek immunrendszerére - írták a kutatók az amerikai orvostudományi társaság folyóiratában (JAMA).

A fehérvérűség rosszindulatú rákos megbetegedés, a vérképző sejtekből indul ki. A leukémia a csontvelőben lévő éretlen és érettebb vérképző sejtek szabályozás alól kiszabadult felszaporodásának eredménye. Világszerte a rosszindulatú daganatos megbetegedések mintegy három százalékát teszik ki, a 15 éven aluli gyermekek körében a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés.