Infostart.hu
eur:
365.08
usd:
331.63
bux:
146212.22
2026. november 16. hétfő Ödön

Halálzónákat fedeztek fel az Atlanti-óceánon

Örvényekben képződő halálzónákat - oxigénben szegény, valóságos hal- és növénytemetőnek számító területeket - fedeztek fel német és kanadai kutatók az Atlanti-óceán északi részének trópusi vizeiben, több száz kilométerre Nyugat-Afrika partjaitól.

A Biogeosciences című szaklapban közölt eredmények szerint a most felfedezett halálzónák nyugati irányba haladó örvényekben formálódnak, amelyek szigettel összetalálkozva tömeges halpusztulást eredményezhetnek - olvasható a ScienceDaily
ismeretterjesztő hírportálon.

A halálzónák az óceánok oxigénben szegény területei. A tengeri élőlények többsége, így a halak és a rákok számára ezek a régiók lakhatatlanok, és csupán bizonyos mikroorganizmusok képesek boldogulni ilyen feltételek között.

A környezetre gyakorolt káros hatásuk mellett a halálzónák komoly fenyegetést jelentenek a kereskedelmi halászatra is: a rendkívül alacsony oxigénkoncentrációt a halmezők megfogyatkozásával hozták összefüggésbe a Balti-tenger és a világ más részein is.

A németországi Geomar Helmholtz Óceánkutató Központ munkatársaként dolgozó Johannes Karstensen, a tanulmány vezető kutatója szerint a halálzónákban mért oxigénszint mintegy hússzor alacsonyabb az Atlanti-óceán északi vizeiben eddig mért minimumnál, ami azt jelenti, hogy ezek a területek szinte teljesen oxigénmentesek és a tengeri élőlények többsége számára lakhatatlanok.

Halálzónák leggyakrabban a lakott part menti területeknél alakulnak ki, ahol a folyókon keresztül gyakran trágya és egyéb kemikáliák kerülnek az óceánba, beindítva az algavirágzást. Ahogy az algák elhalnak, lesüllyednek a tengerfenékre és baktériumok bontják le őket olyan folyamatokkal, amelyhez oxigént használnak fel.

Az óceáni áramlatok képesek a parttól távolabb szállítani ezeket az oxigénben szegény vizeket, de a nyílt óceánon képződő halálzónával ez idáig nem találkoztak a kutatók.  

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

Magyar Péter viszonválasza: véget ért a Fidesz és a KDNP közös története

„1988-2026: Bóka János a Fidesz Retkes Attilája, csődbiztosa, látható, erre már sokan nem kíváncsiak, Gulyás Gergely sem” – vélekedett parlamenti napirend előtti viszonválaszában Magyar Péter miniszterelnök a Seszták-üggyel összefüggésben. Rétvári Bencét (KDNP) arra szólította fel: szégyeljje magát és kérjen bocsánatot. Szerinte egyetlen esélyük lett volna a megmaradásra, ha levonják a következtetéseket, és kidobják maguk közül a bűnözöket, nem behozzák pártlistán a parlamentbe.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felszólalásával indul a hét, terítéken a költségvetés és Seszták

Tisza-kormány: Magyar Péter felszólalásával indul a hét, terítéken a költségvetés és Seszták

Háromnapos rendkívüli ülés kezdődik az Országgyűlésben: a képviselők megkezdik a 2027-es költségvetés tárgyalását, és két fontos nemzetközi ügyben is szavazhatnak. A plenáris ülés Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul. A hétvége politikai híreit közben a Seszták Miklós elleni nyomozásban lefoglalt több mint hatmilliárd forintnyi készpénz és az ügyre adott ellenzéki reakciók uralták, várhatóan a Parlamentben is előkerül majd a téma. Cikkünk folyamatosan frissül a magyar belpolitika híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×