Egy nemzetközi kutatócsoport több mint 320 olyan felmérést fésült át az 1990 és 2010 közötti időszakból, amelyekben a résztvevők saját maguk értékelték az étrendjüket. A szakemberek azt vizsgálták, hogy az emberek milyen gyakorisággal számoltak be 17 szokványos enni- és innivaló, köztük egészséges - gyümölcsök, zöldségek, halak -, és egészségtelen opciók - só, feldolgozott húsok, cukros üdítőitalok - fogyasztásáról.

A tanulmány a Bill és Melinda Gates Alapítvány és a brit kormány szárnyai alatt működő Medical Research Council (MRC) nevű szervezet finanszírozásával készült, és a The Lancet című brit orvosi folyóirat online kiadásában látott napvilágot egy elhízással foglalkozó tanulmánysorozat részeként.

A tanulmány legfőbb megállapításai közé tartozik, hogy az idősebb felnőttek helyesebben táplálkoznak, mint fiatalabb társaik, és a nők általánosságban véve egészségesebben esznek, mint a férfiak. Összességében nézve Csád, Sierra Leone, Mali, Gambia és Uganda lakosságának étrendje a legegészségesebb. A legkevésbé egészségesen táplálkozó nemzetek közé tartozik Örményország, Magyarország, Belgium, Csehország és Kazahsztán.

Az egészséges élelmiszerek fogyasztásában Tunézia, Barbados, a Zöld-foki Köztársaság, Mauritius és Izrael állnak az élen, míg az egészségtelen harapnivalók fogyasztását tekintve Azerbajdzsán, Szlovákia, Csehország, Belgium és Hejlungcsiang kínai tartomány a listavezetők. Az Egyesült Államok esetében vegyes képet kaptak a szakemberek: itt az egészséges és az egészségtelen ételek fogyasztásának mértéke is megnövekedett.

"Még mindig hosszú út áll előttünk" - mondta Dariush Mozaffarian, a Tufts Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A szakember szerint annak ellenére, hogy a nyugati emberek az értéktelen ételek legnagyobb fogyasztói közé tartoznak, ma már Kína és India is egyre feljebb kapaszkodik a negatív ranglétrán, így a helyi kormányoknak ideje lenne közbelépniük. Az eredmények szerint Afrika és Ázsia néhány országában semmilyen fejlődés nem ment végbe az emberek étrendjében az elmúlt húsz évben.

A tanulmánysorozat szerzői azt is megállapították, hogy az elhízottság kezelésére irányuló globális erőfeszítések "elfogadhatatlanul lassan" haladnak, és 2010 előtt csupán minden negyedik ország fogalmazott meg irányelveket az egészséges táplálkozásra vonatkozóan. A szakemberek szerint kevesebb mint egy nemzedék alatt a gyermekkori elhízottság mértéke drasztikusan megemelkedett világszerte, és jelenleg kevés ország tesz lépéseket a fiatalok megóvása érdekében.

"Az elhízottságról alkotott képünket muszáj teljesen újragondolnunk, ha meg akarjuk fékezni és visszafordítania a globális elhízottsági járványt" - fogalmazott Christina Roberto, a Harvard közegészségügyi karának munkatársa, aki a tanulmányok egyikén dolgozott. Mint hozzátette: "egyrészt tudomásul kell vennünk, hogy az egyént is terheli bizonyos mértékű felelősség a saját egészségét illetően, másrészt fel kell ismernünk, hogy a mai élelmiszerkörnyezet kihasználja az emberek biológiai, pszichológiai, társadalmi és gazdasági sérülékenységét, az egészségtelen ételek irányába sodorva őket".

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 2014-ben a világ felnőtt lakosságának 39 százaléka túlsúlyos, 13 százaléka elhízott volt, egy évvel korábban mintegy 42 millió öt éven aluli gyermek küzdött túlsúllyal, vagy elhízottsággal.