A magyar őstörténet iránti általános érdeklődés, valamint a tudományosan megalapozott szemlélet erősítésének szándéka együttesen járult hozzá, hogy 2012 elején az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban az intézmény munkatársaiból, valamint számos hazai egyetemi és múzeumi kutatóhelyről felkért külső szakértőkből megalakult a Magyar Õstörténeti Témacsoport. A grémium nyelvészeket, történészeket, régészeket, néprajzkutatókat, népzenekutatókat, antropológusokat és genetikusok tömörít - mondta el az InfoRádiónak Sudár Balázs, a Magyar Õstörténet Témacsoport vezetője.

Az MTA tudományos főmunkatársa szerint a magyar őstörténet kutatásában a nyelvtudomány és a történettudomány lényegében elérte határait. Az írott források rendkívül szűkösek: néhány tucat oldalon összefoglalhatók a bizánci és arab feljegyzések. A feltáratlan régészeti leletanyag azonban hatalmas lehet.

Ennek kapcsán utalt azokra az ásatásokra, amelyeket Türk Attila régész folytatott helyi szakemberekkel ukrán és dél-orosz területeken.

A magyar törzsek vándorlásának feltételezett útvonalán talált régészeti leletek feldolgozása nyomán a kutatók egy új teóriát is megfogalmaztak. Eszerint a korábban széles körben elfogadottnak tartott évszázadok helyett csupán öt-hat évtized alatt érhettek el a magyarok az Urál vidékétől a Kárpátokig - tudatta a Magyar Õstörténet Témacsoport vezetője.

"Az, hogy a vándorlási folyamat gyorsabban történt meg, sok mindent érint: az egyik sarkalatos kérdés innentől kezdve például az, hogy akkor a kazár birodalommal milyen kapcsolatai voltak a magyaroknak. Bíborban született Konstantin leírja, hogy három évig harcoltak együtt a magyarok és a kazárok. Ezt a történettudomány nagyon sokáig téves információnak, elírásnak tekintette és kinek hogy volt kedve, úgy javította ezt a 3-as számot, leginkább 300 évre. Az új kutatások viszont mintha abba az irányba mutatnának, hogy azért ez mégiscsak inkább a 3 évhez állhatott közelebb, ez pedig fontos különbség" - mutatott rá Sudár Balázs.

"Amit még erőteljesen befolyásol ez az újabb elképzelés, az a nyelvészet. Ugyanis az eddigi őstörténet-képünk elsősorban nyelvészeti sarokpontokon nyugodott. Az a kérdés, hogy az alapvetően finnugor magyar nyelvbe mikor és hogyan kerültek be azok a török elemek, amelyek máig fellelhetőek benne. Erre az eddigi elmélet a 4-500 éves délkelet-európai sztyeppén való tartózkodással tudott egyfajta választ adni, ott a törtök népekkel élhettek együtt a magyarok, olvadhattak bele török népek a magyarokba. Azzal viszont, ha ilyen rövid a vándorlás folyamata, dőlhet ez az elmélet és valamilyen új magyarázatot kell találni a török-magyar kapcsolatokra" - tette hozzá az MTA tudományos főmunkatársa.

"Amikor egy elmélet ilyen radikálisan beleszól a korábbi őstörténet-képbe vagy vázol fel egy másik lehetőséget, akkor tulajdonképpen minden tudományágnak újra kell gondolnia a saját elképzeléseit erről a korszakról" - hangsúlyozta Sudár Balázs.