A kísérlet célja, hogy megállítsák a nyugati félteke méhpopulációit elpusztító elnéptelenedés-szindróma terjedését. Azt a helyzetet nevezik így, amikor a méhek titokzatos módon eltűnnek a kaptárokból. Meg szeretnék előzni a méhek kolóniáiban élősködő varroa atka okozta károkat is.

A tudósok előbb hűtéssel elaltatják a méheket, majd apró csipeszekkel erősítik a testükre a 2,5 négyzetmilliméteres, körülbelül 5 milligrammos chipeket.

A tudósok azt fogják tanulmányozni, milyen hatásfokkal védik a kártevőirtó vegyszerek a méheket az elnéptelenedés-szindrómától és a varroa aktától - olvasható a CSIRO közleményében.

A háziméhek létfontosságú szerepet játszanak a mezőgazdaságban, mert ők porozzák be a haszonnövényeket. Az emberiség ételeinek egyharmada függ a méhek munkájától. Ezzel a módszerrel meg szeretnénk érteni a hasznos rovarok és környezetük kapcsolatát - közölte Paulo de Souza, a projekt vezetője.

A tudósok azt tervezik, Tasmánia szigetének ötezer háziméhét látják el szenzorokkal az ausztrál nyár folyamán. A chipek úgy működnek, mint az útdíj fizetésére kötelezett autók elektronikus jeladói: rögzítik, ha a rovar áthalad egy ellenőrző ponton.

A rögzített adatok alapján a tudósok elkészíthetik a méhek mozgásának háromdimenziós képét. Azon is dolgoznak, hogy a chipet egy négyzetmilliméteresre zsugorítsák, így kisebb rovarokra, például szúnyogokra is rá tudnák őket erősíteni.