A bölcsészettudományok és azon belül a történettudomány nemzeti hivatásának hangoztatása sokak számára elavultnak tűnik, pedig a 19. századi történészek még nem kételkedtek abban, hogy a nemzeti közösséget szolgálják. Az első világháború tapasztalata azonban a nyugati országokban a szakmát túlemelte a nemzeti problematikán: például a társadalmat, a gazdaságot állították a kutatások középpontjába. Jó néhány történész elfordult az értékek, a hagyományok átadásának, a nemzet kollektív emlékezetének és önismeretének, az identitásképzésnek a feladataitól és teret engedett a relativizmusnak - mondta a történettudományok doktora.

A nemzeti érzés, értékek háttérbe szorulása azonban még a legerősebbnek hitt társadalmakat is képes megrázni. Egyes értelmezések szerint hasonló tényezők állnak a 2011-es londoni zavargások hátterében is. Fodor Pál arra is figyelmeztetett: növelni kell a magyar történész szakma nemzetközi befolyását, hogy "megvédhessük történelmünket a kisajátító törekvésektől, amelyek egyre erőteljesebbek azon népek körében, amelyekkel a honfoglalás óta sorsközösségben élünk". Továbbá a magyar történetírásnak meg kell változtatnia hozzáállását a történelem szakmán kívüli értelmezéseihez, az úgynevezett "nyilvános történelemhez". A nyitás jegyében tavasszal magyar őstörténeti konferenciát rendez a központ az Akadémián, amelyre elhívják a tudományos párbeszédbe bekapcsolódni képes és hajlandó hagyományőrzőket is.

A bölcsészettudomány számára egy másik, 20. században gyökerező kihívás a természettudományos alapú értékelési módszerek abszolutizálása és a rövid távú gazdasági megtérülés szempontjának uralkodóvá válása. A történész szerint a természettudományok előretörése a világ megismerése, leírása - és egyúttal leigázása, elhasználása - terén vitathatatlan, ám a vallás, művészet és a humán tudományok nélkül az ember nem is lehetne ember. Bölcsészetre pedig válság idején még nagyobb szükség van, hiszen arra tanít ebben az egyre kaotikusabb, piaci szemléletű világban, mi az érték, megalapozza a közösségi identitást és kohéziót, emellett a sokféleség megértésére, elfogadására, ugyanakkor öntudatosságra, kritikai szellemre nevel. A morális, értékalapú szempont pedig nemcsak hogy nem mérhető technológiai, gazdaságossági kritériumok alapján, hanem éppen fordítva, a természettudományok, a gazdaság és a társadalom működtetésének egyik mércéjéül kell szolgálnia - mondta a szakember.

"Gondoljunk csak az eutanázia, a klónozás, az agykutatás terén felmerülő etikai dilemmákra. Egyfelől a tudomány lényegéhez tartozik, hogy egyre tovább kérdezzen, másfelől azonban néha már úgy érezzük, hogy az emberi lényeget védelmező tabuk kerülnek veszélybe. Ennek a súlyos ellentmondásnak a kordában tartásában döntő szerepet játszhat a humán megközelítés, amely az embert soha nem tárgynak, hanem alanynak tekinti" - mondta Fodor Pál.

A történettudomány befelé fordulását, a haszonelvűség agresszív térhódítását a közösség felé történő nyitással kell ellensúlyozni. A tudományszervezési és -finanszírozási nehézségekre pedig az a rugalmasabb struktúra nyújthat megoldást, amely az Akadémia kutatóhálózatának átszervezésével jött létre.

A BTK hét önálló kutatóhely - a korábbi történettudományi, régészeti, irodalomtudományi, művészettörténeti, filozófiai, néprajzi és zenetudományi intézet - összevonásával jött létre. A korábbi 480 kutatóból 400 maradt, javarészt nyugdíjazás eredményeként. A megtakarítás jelentős, összakadémiai szinten több mint félmilliárd forint, egy nagyobb intézet teljes évi költségvetése - mondta az év elején hároméves mandátummal kinevezett főigazgató.

"A kutatói szabadság biztosított, ugyanakkor le kell zárni az elhúzódó, sok energiát felemésztő, ám kevés eredményt felmutató projekteket. Nem az évtizedek óta bebetonozott státusokhoz keresgélünk témákat, hanem a valóban fontos problématerületekhez igyekszünk megtalálni a legrátermettebb kutatókat" - fűzte hozzá.

Az integráció célja a sikeresebb helytállás a mind általánosabbá váló pályázati szisztémában, a bázis- és intézményfinanszírozás, valamint a projektfinanszírozás egészséges arányának megteremtése. A BTK tevékenységét a hatékonyság, átláthatóság növelése érdekében évente külső, független, részben külföldi tagokból álló tanácsadó testület világítja át.

Fodor Pál szerint azonban nem lehet elhallgatni a pályázati rendszer nehézségeit, veszélyeit sem. A pályázati pénzek megszerzése és a folyamatos elszámolás adminisztrációja önmagában is költséges, de még nagyobb anyagi megterhelést jelent, hogy a nemzetközi pályázati rendszer többnyire utófinanszírozásban működik. Az elhúzódó ellenőrzések miatt nem egyszer a munka elvégzése után éveket kell várni az odaítélt pénzre, paradox módon a nyertes pályázóhelyek anyagi nehézségekkel számolhatnak.

"Nyugat-európai kollégáktól hallani a szisztéma árnyoldalairól: amíg van projekt, addig van munka, aztán egész intézeteket számolnak fel az ott működő szellemi műhelyekkel együtt" - mondta Fodor Pál. Hozzátette: itthon még a költségvetési finanszírozás a meghatározó. A gazdasági nehézségek ellenére tavaly nőtt a BTK költségvetése, s ez az akadémiai pályázatokon elnyert összegekkel együtt elegendő a biztonságos működéshez.