Hogy a rengeteg Föld léptékű bolygó közül hány lakható emberi szempontból, hányon lehet víz, hány van kellően távol, de nem túl messze a napjától, azaz hánynak a felszíne nem túl forró és nem túl hideg, arra még nemigen lehet válaszolni - tette hozzá a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ tudósa.

Az új becslés az amerikai Kepler űrszonda adatgyűjtésének köszönhető. A Kepler 2009-ben indult "világgá", hogy exobolygókat, azaz a Földhöz minél hasonlóbb bolygókat kutasson fel. Eddig már több mint 150 ezer csillag és annak bolygórendszerét kémlelte. Utóbbiak létére abból lehet következtetni, hogy a szonda érzékeli egy-egy csillag parányi fényváltozásait, amelynek oka lehet például, ha elhalad előtte egy bolygója. A módszer azonban nem tökéletes, ráadásul hosszadalmas: legalább egy évet kell várni két fényváltozás között, hogy Föld méretű bolygóról beszélhessünk. A kisebb égitestek hamarabb kerülik meg napjukat, ahogy például a Merkúr a Napot - 88 nap alatt -, így ezeket gyakrabban lehet csillagárnyékoláson érni.

Fressin és csapata a szonda legfrissebb adatainak elemzése és korrigálása révén vonta le azt a következtetést, hogy hat csillag közül legalább egynek van Föld méretű bolygója - innen a 17 milliárdos szám.

Azonos eredményre jutott Fressinéktől függetlenül és más módszerrel kalkulálva a Kaliforniai és a Hawaii Egyetem csoportja, szerintük is a csillagok 17 százalékának van Föld méretű, vagy annál kicsit nagyobb bolygója.