A felvételeket a marsjáró szeptember 13-án, öt és fél héttel a Gale-kráterben történt landolása után készítette az árbocra szerelt kamerával, a MasCammel. A Curiositynek köszönhetően kiderül, hogy a napfogyatkozás a vörös bolygón egészen más képet mutat, mint a Földön. Ez azért van, mert égi kísérőnk átmérője 3476 kilométer, vagyis a Hold elég nagy, hogy teljesen eltakarja a Napot, amikor a három égitest pontosan egy vonalban "sorakozik fel".

A Phobosz ugyan sokkal közelebb van a Marshoz, mint a Hold a Földhöz, átmérője azonban mindössze 22 kilométer, így a kis hold csupán egy apró falatot "harap ki" a napkorongból.

A Mars másik holdja, a Deimosz még apróbb, mint a Phobosz, ráadásul távolabb is van a bolygótól, így még kisebb darabot takar el a Napból, amikor elhalad a két égitest között. A tudósok feltételezése szerint a Phobosz és a Deimosz egyaránt aszteroidák, amelyeket valaha befogott a Mars gravitációja.

A NASA közleménye szerint szeptember 13. és 17. között a Curiosity további 86 métert tett meg a vörös bolygó felszínén, így leszállása óta 227 métert hagyott maga mögött.

A marsjáró jelenleg az úgynevezett Glenerg-pont felé tart, ahol három különféle anyagféleség "találkozik"; a tervek szerint itt végzi el az első fúrásokat és mintavételeket. A végső célpontja, a Gale-kráterben magasodó öt kilométeres, réteges szerkezetű Aeolis-hegy.

A hatkerekű, radioizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity, hivatalos nevén Marsi Tudományos Laboratórium augusztus 6-án landolt a Marson. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két földi évre tervezett program célja, hogy kiderítsék: létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek.