A leletről amerikai és kínai kutatók a Science legújabb számában számoltak be.

A töredékeket Csinaghszi (Jiangxi) tartományban, a Hszienzsentung (Xianrendong) barlangban találták, ahol az első feltárásokat az 1960-as években végezték, majd harminc évvel később a régészek ismét visszatértek a helyszínre.

Mint Vu Hsziaohung (Wu Yiaohong), a Pekingi egyetem régészprofesszora, a tanulmány vezető szerzője rámutat, már a töredékek előkerülésekor feltételezték, hogy az edény húszezer éves lehet.

"Azt gondoltuk akkor, hogy ez lehetetlen, hiszen az általánosan elfogadott nézetek szerint a fazekasság sokkal később, körülbelül tízezer éve a földművelés elterjedésével és a letelepedett életmóddal együtt jelent meg" - magyarázta a kínai régész.

Az expedíció, amelyben a Harvard és a Bostoni Egyetem szakemberei is részt vettek, 2009-ben ismét visszatért a helyszínre. A kutatások során a régészek képesek voltak megállapítani, hogy a barlangot betöltő üledék fokozatosan, rétegenként gyarapodott, és a folyamatban nem voltak megszakítások, amelyek torzíthatnák a datálást. A kutatók a kormeghatározáshoz az őskori töredékeket rejtő réteg fölötti és alatti üledékből vettek csont- és faszénmintákat.

"Így sikerült precízen megállapítani a leletek korát" - hangsúlyozta Vu Hsziaohung.

Ugyanez a kutatócsoport 2009-ben az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben publikált cikkében arról számolt be, hogy a dél-kínai Hunan tartományban 18 ezer éves cseréptöredékekre bukkant.

Gideon Selah, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, aki nem volt részese a kutatásnak, a Science-ben megjelent kommentárjában kiemeli az eredmények alapvető jelentőségét.

"Ezek a kutatások segítenek megérteni, hogy milyen társadalmi és gazdasági folyamatok zajlottak a 25 ezer - 19 ezer évvel ezelőtti időszakban, milyen fejlődés tette lehetővé a letelepedett életmódot és a földművességet" - fogalmazott Gideon Selah.