Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Így védhetőek ki a kemoterápia káros hatásai

Védőpajzzsal ellátott, génmódosított őssejteket használhatnak hamarosan arra, hogy megvédjék a daganatos betegek szervezetét a kemoterápia káros hatásaitól; az amerikai klinikai próba kezdeti eredményei biztatóak.

A kemoterápiás szerekkel megkísérlik elpusztítani a gyorsan osztódó rákos sejteket, ám ezek a vegyületek megtámadhatják az egészséges szöveteket, így a csontvelőt is. Teljesen új megközelítést alkalmaztak a probléma megoldására a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ szakemberei, akik génmódosított őssejtekkel mentenék meg a kemoterápiával kezelt páciensek csontvelői sejtjeit.

Az emberi testben keringő vér alkotóelemei folyamatosan keletkeznek, a csontvelőben lévő vérképzőszervi őssejtekből alakulnak ki, és lépnek a véráramba. A csontvelőben lévő sejtek ugyanakkor igen érzékenyek a kemoterápiás szerek támadására. A kemoterápia következtében lecsökken a fehérvérsejtek termelődése, ami növeli a betegnél a fertőzések kockázatát, de kevesebb lesz a vörösvértestek száma is, ami pedig fáradékonysághoz és nehézlégzéshez vezet.

Mindkét mellékhatás veszélyt jelent a páciensre, ezért a kemoterápiás kezelést sokszor le kell állítani, felfüggeszteni vagy elhalasztani, illetve a kemoterápiás szert kisebb dózisban adagolni. Utóbbi viszont a kezelés hatékonyságát csökkenti.

Hans-Peter Kiem, a Science Translational Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője kutatócsoportjával három agydaganatos, glioblasztómás páciensnél próbálta ki az új technikáját, amelyben megkísérlik megvédeni a csontvelőt.

"Olyan ez, mintha egyszerre lőnénk a tumorsejtekre és a csontvelői sejtekre is, de utóbbiakat védőpajzzsal látnánk el, míg a ráksejteket védtelenül hagynánk" - foglalta össze a BBC hírportálján Jennifer Adair, a tanulmány egyik szerzője.

Az eljárás során először csontvelőt vettek a glioblasztómás páciensektől, majd abból őssejteket nyertek ki. Ezekbe az őssejtekbe vírusvektor segítségével bejuttattak egy gént, amely megvédi a sejteket a kemoterápiás szer hatásától. A génmódosított őssejteket eztán infúzióval visszajuttatták a daganatos betegek vérkeringésébe.

Ennél a ráktípusnál 12 hónap az átlagos túlélési idő, aminél mind a három páciens tovább élt, egyikük még most, 34 hónap elteltével is életben van. Mindhárman jobban tolerálták a szokásosnál a kemoterápiás kezelést, mellékhatás pedig nem jelentkezett közben.

A kutatás következő lépése az lesz, hogy nagyobb betegszámon, és másféle kemoterápiás szerrel kezelt egyéb ráktípuson is kipróbálják az új módszert.

Címlapról ajánljuk
Kezdhet-e hamarabb dolgozni az Európai Ügyészség Magyarországon?

Kezdhet-e hamarabb dolgozni az Európai Ügyészség Magyarországon?

Magyar Péter május 29-én adta át az Európai Bizottság elnökének Magyarország csatlakozási nyilatkozatát az Európai Ügyészséghez, amelyet pénteken el is fogadott az uniós végrehajtó testület. Ám a lengyel tapasztalatok alapján a szervezet várhatóan csak 2027 első hónapjaiban kezdheti meg magyarországi munkáját. A csatlakozási folyamat több lépcsőből áll: a Bizottság határozatán túl ki kell jelölni a magyar európai ügyészt és a delegált ügyészeket, ami hónapokat vehet igénybe. Aggályos kérdés, hogy a hosszú átfutási idő nem ad-e lehetőséget a felelősségre vonás meghiúsítására, miközben a szervezet 2021-ig visszamenőleg vizsgálódhat. Az átmeneti időszakban a magyar ügyészségnek kellene együttműködnie az Európai Ügyészséggel, ám a meglévő munkamegállapodás csupán korlátozott, konkrét intézkedéseket nélkülöző kereteket biztosít ehhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×