Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Jobbak az amerikaiak tudományos ismeretei, mint az európaiaké

Hadilábon állnak a spanyolok a tudományos ismeretekkel: egy tizenegy országra kiterjedő felmérésben az utolsó hely jutott az ibériai országnak, ahol a megkérdezettek közel fele egyetlen ismert tudós nevét sem tudta felidézni.

Az Egyesült Államokban és tíz európai uniós tagállamban 1500-1500 emberrel készítettek tesztet, hogy felmérjék tudományos és tudománytörténeti ismereteiket.

Spanyolországban a válaszadók átlagosan 11,2 pontot értek el a maximális húszból, ami messze az utolsó helyre volt elég. A legjobban Dánia szerepelt, 15,6 pontos átlaggal - derül ki a BBVA alapítvány által készített felmérés eredményeiből.

A spanyoloknak mindössze 34,4 százaléka tudta, hogy az atomenergiának nincs köze a felmelegedéshez. Azzal pedig kevesebb, mint negyedük (24,3 százalék) van tisztában, hogy az antibiotikumok nem ölik meg a vírusokat.

A tíz európai ország átlageredménye 13,4 pont volt, míg az Egyesült Államoké 14,3 pont. Sorrendben Dánia után Hollandia (15,3 pont), Németország (14,8), Csehország (14,6), az Egyesült Államok (14,3), Ausztria (14,2), Nagy-Britannia (14,1), Franciaország (13,8), Lengyelország (12,4), Olaszország (12), végül pedig Spanyolország következik.

A tudománytörténetet illetően a legfőbb kérdésre adott válaszban a történelem három legjelentősebb tudósát kellett (volna) megnevezni. A spanyolok 45,9 százaléka egy ilyet sem tudott felidézni. Ez az arány az Egyesült Államokban 27,4, Dániában pedig 14,7 százalék volt. A tudósok közül legtöbben Albert Einsteint emlegették, Európában 42, az Egyesült Államokban pedig 50 százalékos aránnyal. Einsteintől messze leszakadva következett Isaac Newton, Marie Curie, Louis Pasteur és Galileo Galileli.

Címlapról ajánljuk
Kezdhet-e hamarabb dolgozni az Európai Ügyészség Magyarországon?

Kezdhet-e hamarabb dolgozni az Európai Ügyészség Magyarországon?

Magyar Péter május 29-én adta át az Európai Bizottság elnökének Magyarország csatlakozási nyilatkozatát az Európai Ügyészséghez, amelyet pénteken el is fogadott az uniós végrehajtó testület. Ám a lengyel tapasztalatok alapján a szervezet várhatóan csak 2027 első hónapjaiban kezdheti meg magyarországi munkáját. A csatlakozási folyamat több lépcsőből áll: a Bizottság határozatán túl ki kell jelölni a magyar európai ügyészt és a delegált ügyészeket, ami hónapokat vehet igénybe. Aggályos kérdés, hogy a hosszú átfutási idő nem ad-e lehetőséget a felelősségre vonás meghiúsítására, miközben a szervezet 2021-ig visszamenőleg vizsgálódhat. Az átmeneti időszakban a magyar ügyészségnek kellene együttműködnie az Európai Ügyészséggel, ám a meglévő munkamegállapodás csupán korlátozott, konkrét intézkedéseket nélkülöző kereteket biztosít ehhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×