Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Ismerjük a forrást, ahonnan a vírusok elindultak

Több tucat új vírusfajra bukkantak denevéreket tanulmányozó kutatók: a vírusok egy olyan családba tartoznak, amelynek ismert tagjai emberi betegségeket, például kanyarót, vagy mumpszot okoznak.

A paramyxovírusok hatvanhat új faját találták meg a denevérekben a Bonni Egyetem kutatói, akik egyúttal mindenkit óvnak attól, hogy közvetlen kontaktusba kerüljön a szárnyas emlősökkel, amelyek gyakran látogatnak be a városokba is.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az újonnan felfedezett vírusok bármelyike veszélyezteti-e az embert, vagy akár csak átterjed rá, ám a szakértők indokoltnak tartják az óvatosságot.

Christian Drosten virológus és nemzetközi kutatócsoportja matematikai modellezést használt a vadon élő állatok között terjedő paramyxovírusok eredetének nyomon követésére. A Nature Communication című folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a denevérek az ősi hordozói e vírusoknak, róluk kerülhettek át más állatokra. "Ismerjük most már a forrást, azt a pontot, ahonnan a vírusok elindultak" - szögezte le Drosten.

A 66 új vírusfajjal lényegében megduplázódott a paramyxovírusok családjának genetikai tartománya.

Az eredményeknek járványügyi szempontból is nagy jelentőségük van. "Ha azt akarjuk vizsgálni, hol lesz a legközelebbi járványkitörés, milyen lesz a lefolyása, akkor a hordozót, a vírus forrását kell felkutatnunk" - magyarázta a virológus.

Korábban több esetben gondolták úgy, hogy nincs eredeti hordozója egy-egy víruscsaládnak, a mostani megállapítások azonban arra utalnak, hogy valójában van, csak nem tudtak róla a szakemberek. Drosten szerint ez azt jelenti, hogy érdemes újragondolni a vakcinálási kampányokkal kapcsolatos elképzeléseket.

Az emberi betegségeket okozó vírusokon túl három olyan vírusfaj is tagja az említett víruscsaládnak, amelyek a szarvasmarháknál okoznak megbetegedést, az egyik például a marhavészt. De a család tagja a halálos Hendra-vírus és a Nipah-vírus is, amelyek először a haszonállatokat fertőzik meg, majd átjuthatnak az emberre is.

Mivel a denevérek természetes élőhelye egyre inkább beszűkült, különösen Afrikában, az állatok bekerültek a városi területekre is. "Ott élnek a nagyvárosokban, és tudjuk, hogy az ürülékük tele van vírusokkal. Ez lehet az egyik oka, hogy mind több járványt észlelünk, amelyeket új vírusok okoznak" - figyelmeztetett a virológus. Hangsúlyozta azonban, hogy kivitelezhetetlen lenne, egyúttal butaság is, ha megpróbálnák kiirtani a denevéreket, mert a szúnyogokat pusztító és beporzást is végző állatok az ember segítségére vannak.

Címlapról ajánljuk
Kezdhet-e hamarabb dolgozni az Európai Ügyészség Magyarországon?

Kezdhet-e hamarabb dolgozni az Európai Ügyészség Magyarországon?

Magyar Péter május 29-én adta át az Európai Bizottság elnökének Magyarország csatlakozási nyilatkozatát az Európai Ügyészséghez, amelyet pénteken el is fogadott az uniós végrehajtó testület. Ám a lengyel tapasztalatok alapján a szervezet várhatóan csak 2027 első hónapjaiban kezdheti meg magyarországi munkáját. A csatlakozási folyamat több lépcsőből áll: a Bizottság határozatán túl ki kell jelölni a magyar európai ügyészt és a delegált ügyészeket, ami hónapokat vehet igénybe. Aggályos kérdés, hogy a hosszú átfutási idő nem ad-e lehetőséget a felelősségre vonás meghiúsítására, miközben a szervezet 2021-ig visszamenőleg vizsgálódhat. Az átmeneti időszakban a magyar ügyészségnek kellene együttműködnie az Európai Ügyészséggel, ám a meglévő munkamegállapodás csupán korlátozott, konkrét intézkedéseket nélkülöző kereteket biztosít ehhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×