Az űreszköz Belső-Mongóliában ejtőernyős ereszkedés után ért földet, amit a kínai televízió élőben közvetített. A Sencsou-8-at (Shenzhou-8) az északnyugat-kínai Kanszu (Gansu) tartományban található Csiucsüan (Jiuquan) űrközpontból bocsátották fel. Az eseményt rendkívüli érdeklődés kísérte, hiszen a kínai űrkutatás történetében először kapcsolódott össze két űreszköz Föld körüli pályán. Ez a technológia feltétlenül szükséges Kínának ahhoz, hogy saját, 60 tonnás tömegűre tervezett űrállomást építsen ki, amely 2020-ra nyerné el végleges formáját. A kínaiak tervei szerint a kínai űrbázisnál jóval nagyobb Nemzetközi Űrállomás ekkor már várhatóan befejezi küldetését.

A Föld körül 343 kilométeres magasságban keringő Tienkung-1 egyébként nem lesz szegmense a majdani űrbázisnak, hanem kísérleti feladatok végrehajtására használják. Szolgálati idejét két évre tervezték. A szerepe az, hogy rajta gyakorolják az űrállomás-építéshez szükséges manővereket (megközelítés, dokkolás, leválás).

A tervek szerint jövőre két Sencsou - a 9-es és a 10-es sorszámú - indul a kísérleti modulra, és ezek már űrhajósokat is szállítanak magukkal. A tajkonauták rövid időre átszállnak a Tienkung-1-re, de huzamosabb időre még nem rendezkednek be. Az űrhajósok kiképzése folyik, és a hírek szerint a 21 tagú csapatban két nő is van.

A majdani - három modulból álló - kínai űrállomás kiszolgálására egy külön teherűrhajó-típust is kifejlesztenek. A három modul közül a legnagyobbik, egy 20-22 tonnás egység 18 m hosszú és a legszélesebb helyen 4,2 m átmérőjű lesz.

Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után harmadik országként küldött önerőből saját területéről, saját űrhajóval embert a világűrbe, azóta újabb két emberes űrmissziót hajtott végre.