Mindehhez porózus anyagra, úgynevezett fémorganikus vegyületekre van szükség - világítottak rá a Düsseldorfi Egyetem szakemberei. Ezek a vegyületek képesek arra, hogy különböző anyagokat - például vizet - tároljanak belsejükben.

Ha egy ilyen vegyületet vízfelszín fölé helyeznek, magába szívja a felszálló párát. Mivel ezáltal a vízből energia távozik, lehűl. Amikor a vegyület megszívta magát folyadékkal, a forró napsugarak kihajtják belőle a vizet. Ezek után a vegyületet a hűtési folyamat újabb körében alkalmazhatják - magyarázták.

A napenergiával való hűtést a düsseldorfi kutatók a freiburgi Fraunhofer Intézet szakembereivel együtt vizsgálják. "Laboratóriumi modellünk persze nem hasonlít egy jégszekrényhez, de bizonyítottuk, hogy a fémorganikus vegyületek révén lehet majd napenergiával üzemelő hűtőket használni" - fogalmazott Christoph Janiak, a Düsseldorfi Egyetem kémikusa.