A pulzárról a Science Expressben, a Science folyóirat online kiadásában jelent meg tanulmány.

Ez az első nagyszabású felfedezés, amely az Einstein@Home tudományos projekt keretében született. A programban 192 ország 250 ezer önkéntese ajánlja fel saját otthoni számítógép-kapacitását: a részt vevők a világ legnagyobb rádiótávcsöve, a Puerto Ricóban működő Arecibo adatait elemzik olyan neutroncsillagok után kutatva, amelyek egy másik neutroncsillag vagy egy fekete lyuk körül keringenek.

"Ez egy fantasztikus dolog az Einstein@Home projekt és önkénteseink számára. A felfedezés azt bizonyítja, hogy közösségi részvétellel új dolgokat fedezhetünk fel univerzumunkban. Reményeim szerint a felfedezés ösztönzőleg hat, hogy minél többen csatlakozzanak hozzánk, és segítsenek feltárni az adatokban rejtőzködő titkokat" - emelte ki Bruce Allen, a Max Planck gravitációs-fizikai kutatóintézet igazgatója, az Einstein@Home projekt vezetője. Hozzátette, hogy a programban részt vevő számítógépek összkapacitása nagyobb, mint a valaha megépített legnagyobb szuperkomputereké.

A PSR J2007+2722 katalógusjelű pulzár egy neutroncsillag, amely másodpercek alatt 41-szer fordul tengelye körül. A Tejútrendszerben található 17 ezer fényévnyi (9460 milliárd kilométeres) távolságra a Földtől; a Vulpecula, azaz a Kis Róka csillagképben van.

"Egy átlagos pulzár másodpercenként egyszer perdül tengelye körül, és erős mágneses térrel rendelkezik. A most felfedezett pulzár sokkal gyorsabban forog, viszont gyenge a mágneses tere" - hangsúlyozta James M. Cordes, a New York állambeli Cornell Egyetem professzora, aki szerint e pulzár segítségével az asztronómusok többet megtudhatnak a neutroncsillagok "fizikájáról", és arról, hogy miképp alakulnak ki.

Míg az olyan gyorsan forgó neutroncsillagok többségének, mint amilyen a PSR J2007+2722, van egy társa, az utóbbi egymagában "árválkodik". A tudósok szerint eredetileg a PSR J2007+2722 is párban lehetett, társa azonban felrobbanhatott, szupernóvává alakult, majd "szakított" párjával, az ellenkező irányba "taszítva" azt.

A neutroncsillag olyan, a szupernóva-robbanások alkalmával az összeroskadó csillag magjából keletkező égitest, amelyben a sebesen zsugorodó mag hatalmas súlya alatt a protonok és elektronok neutronokká alakulnak.

A pulzár periodikus sugárzást (főként rádió- vagy röntgensugárzást) kibocsátó neutroncsillag. A sugárzás vagy a pulzár felszínéről, vagy magnetoszférájából ered; a gyors tengelyforgás miatt a sugárnyaláb egy világítótoronyhoz hasonlóan pásztáz az űrben (ugyanis a mágneses tengely, amely mentén sugároz, szöget zár be a forgástengellyel). Akkor észleljük a pulzár sugárzásának felerősödését, amikor a sugárnyaláb éppen felénk mutat.