Infostart.hu
eur:
366.53
usd:
333.41
bux:
145087.09
2026. november 18. szerda Jenő

Miért pusztulnak ki tömegesen a fajok 27 millió évente a Földön?

A Földön 27 millió évente történik egy-egy tömeges kihalás. Egyes elméletek egy láthatatlan csillagot, a Nemesist okolták a katasztrófákért, két amerikai tudós azonban úgy véli: túl szabályos időközönként történik meg ez ahhoz, hogy egy égitest okozza.

Huszonhétmillió évente következett be tömeges kihalás a Földön az elmúlt legalább ötszázmillió esztendőben - állapította meg Adrian Melott, a Kansasi Egyetem asztrofizikusa és Richard Bambach paleontológus, a Smithsonian Intézet munkatársa.

A katasztrófa szabályos ismétlődését korábban annak tulajdonították a kutatók, hogy feltételezések szerint egy hatalmas, sötét csillagszomszéd kering a Nap körül, amelyet az 27 millió évente közelíti meg.

Ezt a feltételezett sötét csillagot a tudósok Nemezisnek nevezték el, és szerintük minden ilyen

találkozáskor üstökös záport szabadít ki az Oort-felhőnek nevezett zónából a naprendszer peremén. A tűzeső pedig végigsöpör a Földön.

Azonban a katasztrófa rendszeressége és az előfordulási időszak hossza a jelek szerint kizárja ezt az elméletet. Ugyanis az utóbbi 500 millió évben a Napnak számos közeli találkozója volt más, ismert csillagokkal. Ezek nem elenyésző tömegvonásának pedig bizonyosan hatnia kellett (volna) a Nemezis keringési pályájára, ami miatt a 27 millió éves ciklus is törvényszerűen módosul.

A Nap-Nemezis találkozás csúcspontjának így lassacskán legalább 20 százalékkal változnia kellene, ami a kozmikus csapás idejét is eltolná, vagy hirtelen váltásokat okozna, és 2-3 kitörést váltana ki egyetlen keringési cikluson belül. Ehelyett: a 27 millió éves periódus 99 százalékos pontossággal ismétlődik.

Az ilyen arányú esély az ismétlődésre nem lehet véletlen - szögezik le a tudósok, akik azt is hozzáteszik, hogy azoknak a leleteknek a kora, amelyek a Nemesis-elmélet megfogalmazására ösztönöztek, most inkább a teória ellen szólnak.

Ez pedig arra utal, hogy a pusztító jelenség oka nem egy rejtőzködő égitest lehet, ami hosszú ideje valószerűtlenül szabályos időközönként csapásokat mér ránk az űrből, hanem valami más, ami sokkal közelebb áll a Földhöz.

A tudósok arra hívják fel a figyelmet, hogy tömeges kihalást csak a legnagyobb katasztrófák okozhatnak. Az ismert kisebb természeti csapások csupán az ismert fajok 10 százalékát pusztítják el. És míg az előbbiek 27 millió évente egyszer fordulnak elő, utóbbiak bármikor bekövetkezhetnek.

Nem kell azonban rögtön pánikba esni. Az utolsó ilyen tömeges kihalás éppen 10 millió éve következett be. Így elegendő idő maradt arra, hogy a következő katasztrófáig kiderítsék a tudósok, mi az ok.

Címlapról ajánljuk
Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után
Nemzetek Ligája – pótselejtező jön tavasszal

Sajnos nincs „ha”; eltört a kapus keze – értékelések a magyar–északír után

1-1-re végzett Észak-Írország vendéglátójaként a magyar labdarúgó-válogatott kedd este a Puskásban a Nemzetek Ligája B divíziós kvázi csoportdöntőjén, így pótvizsgára kényszerül tavasszal a feljutásért A mérkőzést értékelők szerint a Rossi-csapat kezében tartotta a mérkőzést. Tóth Balázs kapusnak már az első félidőben eltört a keze, de ez is csak a meccs után derült ki, hosszabb pihenő várhat rá. Varga Barnabás az egyik nyilatkozó szerint világklasszis csatár.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×