Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

Üvegházhatású nevetőgázt bocsát ki a kiolvadó fagyott talaj

Fagyott talaj kiolvadása során szén-dioxid és metán mellett a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz, a nevetőgázként is ismert dinitrogén-oxid is a légkörbe kerül - mutatták ki tudósok.

A Koppenhágai Egyetemen dolgozó Bo Elberling vezette, dán és norvég tudósokból álló kutatógárda északkelet-gröndlandi, svalbardi (Spitzbergák) és kanadai területeken vizsgálta a kiolvadó permafroszt - állandóan fagyott talaj - gázkibocsátását.

Azt találták, hogy az eddigi feltételezésekkel szemben az északi félteke szárazföldi területének 25 százalékát borító talajtípus olvadása dinitrogén-oxidot is az atmoszférába juttat, tovább erősítve az olvadás öngerjesztő folyamatát. (Ennek lényege, hogy minél melegebb van, a fagyott talaj annál gyorsabban olvad, olvadás közben azonban olyan gázok szabadulnak fel, amelyek tovább fokozzák a felmelegedést).

A Nature Geoscience című folyóiratban közölt eredmények szerint az északkelet-grönlandi Zackenberg kutatóállomás környezetében az olvadó talaj hússzor annyi nevetőgázt bocsát ki, mint a gáz legnagyobb természetes forrásai közé tartozó trópusi esőerdők. A kutatók más területekről vett mintái arra engednek következtetni, hogy a Zackenberg környékén mért értékek még az alacsonyabb tartományba tartoznak.

A dinitrogén-oxid a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz, melyet a kiotói jegyzőkönyv is szabályoz. Az emberi tevékenységek közül forrása a mezőgazdaság - elsősorban a nitrogénalapú trágyák -, valamint a fosszilis üzemanyagok elégetése.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter kulcsfontosságú találkozóra utazik hétfőn

Az Európai Unió (EU) 2028 és 2034 közötti költségvetése, valamint a részt vevő országok kölcsönös gazdasági kapcsolatai is terítékre kerülnek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján, amelyet kibővített formátumban, Christian Stocker osztrák kancellár részvételével tartanak hétfőn.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Durva drágulás és hiány jöhet a chipgyártásban, ha Kína meghozza ezt az intézkedést

Az okostelefonoktól a műholdakig számos modern technológia működése két kevéssé ismert alapanyagon is múlik. A gallium és a germánium neve ritkán kerül a címlapokra, szerepük mégis stratégiai jelentőségű. Előbbi egyes nagy teljesítményű chipekben, utóbbi többek között optikai szálakban és infravörös érzékelőkben kap helyet. Bizonyos felhasználási területeken helyettesítésük komoly technológiai nehézségekbe ütközik, ellátásuk ráadásul erősen egyetlen országtól, Kínától függ. Peking meghatározó termelői pozíciója így a gyárakon túl a világpolitikai tárgyalóasztaloknál is számít. Az export korlátozása egész iparágak számára jelenthet drágulást, késedelmet és bizonytalanságot. De hogyan alakult ki ez a függőség, és képes lehet-e a világ alternatív ellátási forrásokat teremteni?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×