"A tudomány mai, specializált és bonyolult világában rendkívül fontos, hogy közérthetően és torzítatlan formában jelenjenek meg a tudomány hírei a médiában" - emelte ki Pálinkás József köszöntőjében. Hangoztatta, hogy csak a nagyon felkészült tudósok képesek közérthetően beszélni a szaktudományos folyóiratokban közölt eredmények és a mindennapi életünk közötti összefüggésekről. "Ez a tevékenység legalább olyan elmélyült munkát és gondolkodást kíván, mint a tudományos eredmény létrehozása" - mondta az MTA elnöke.

Palugyai István, a Tudományos Újságírók Klubjának elnöke rámutatott, hogy Kordos László nemzetközi kutatói hírnevét Rudabányán végzett vizsgálatai alapozták meg. "E témakörben számos külföldi és hazai publikációja jelent meg: a közelmúltban az emberré válás szempontjából nagyjelentőségű leletek (25 emberszabású majommaradvány) kerültek elő a Kordos László által vezetett MÁFI és a Torontói Egyetem közös rudabányai ásatásain, amelyek nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedők. Ezek azt bizonyítják, hogy az ember evolúciója nem kizárólag Afrikában játszódott" - emlékeztetett a TÚK elnöke.

Kordos László 1974-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE) biológia-földrajz középiskolai tanári, 1975-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen geológus diplomát szerzett. Az egyetemi doktori címet 1975-ben nyerte el, majd 1984-ben a földtudományok kandidátusa, 1993-ban a földtudományok doktora, 1996-ban habilitált doktor és 1997-ben a KLTE egyetemi magántanára lett. A Magyar Állami Földtani Intézetben 1974 óta dolgozik, az intézet múzeumát 1987-től vezeti, közben néhány évig a Gyűjteményi Főosztály főosztályvezetője is volt. Rendszeresen tanít a Debreceni Egyetemen, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen és a Szent István Egyetemen.

Kutatási területe a gerinces őslénytan, a harmad- és negyedidőszaki környezetváltozások, az emberré válás korai szakasza. Publikációinak száma 574, ebből 12 önálló könyv, 260 tudományos közlemény. Tudományos és népszerű előadásainak száma közel 700.

Az 1996-ban alapított díjat elsőként Simonyi Károly fizikaprofesszor vehette át. Az évek során a tudományos újságírók szavazatai alapján az elismerésben részesült R. Várkonyi Ágnes történész, Csányi Vilmos etológus, Falus András immunológus, Marx György fizikus, Vekerdi László irodalom- és tudománytörténész, Csermely Péter biokémikus, Vámos Tibor villamosmérnök, Freund Tamás agykutató és Lukács Béla fizikus. Az indoklás szerint ők tették a legtöbbet a tudomány közérthető megjelenítéséért, népszerűsítéséért az írott és az elektronikus sajtóban a tudomány legkiválóbb művelői közül. Az elismerés részeként a díjazottak nevét azóta egy-egy csillag viseli az égen, s az elnevezésről oklevelet állítottak ki.