Hőssé nem válik valaki, hősnek születni kell - állítják a tudósok. Deane Aikins professzor, a Yale Egyetem pszichiátere szerint az embereknek nagyon kis százaléka képes megőrizni a legstresszesebb helyzetben is a hidegvérét.

A professzor a hadseregben végzett kutatásaiból az derült ki, hogy egyesek azért nem esnek pánikba a veszélyes helyzetekben, mert a szervezetük természetes úton megvédi őket ettől. Azokkal szemben, akiket elöntenek a stresszhormonok, az ő szervezetük nem sok ilyet termel - ráadásul egy másik hormon még ennek a kevésnek a hatását is semlegesíti.

A professzor példának állította Chesley Sullenbergert, a nemrég a Hudson folyóra leszálló gép pilótáját. Mint mondja, vannak emberek, akiknek teljesen sajátos hormonháztartásuk lesz a legstresszesebb helyzetekben. Õk hihetetlenül nyugodtak tudnak maradni még akkor is, ha hatalmas nyomás nehezedik rájuk.

A professzor a hormonháztartást extrém helyzetgyakorlatok végzése közben vizsgálta. Mint mondta, olyan nem volt, aki ne félt volna, de volt, aki jobban tudott bánni vele. "Erre születni kell"- mondja a kutató. Nem arról van szó, hogy nem ijjednének meg a hősalkatok, csupán nincs ennek külső tünete, például nem mutatkozik pánik.

Úgy véli, eredményeire új programokat lehet építeni. Például mentálterápiákat, vagy épp olyan gyógyszeres kezeléseket, amivel "felturbózzák" a katonákat, és befolyásolják hormonháztartásukat. "Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy lehet, hogy el tudjuk érni, hogy egyesek ugyanúgy kiemelkedően teljesítsenek stresszes helyzetben, mint a jelenlegi kevesek.

A hősalkatok annyit mondanak: "huh, micsoda szerencsétlen nap volt!", de ha megkérdezed őket, hogy gyorsabban vert-e a szívük, vagy hogy megizzadt-e a tenyerük, úgy felelnek: "nos, nem hinném!"