A Naprendszerben eddig négy égitestről bizonyosodott be, hogy valamilyen halmazállapotban vizet tartalmaz: a Föld mellett ilyen a Mars, a Jupiter Europa holdja, valamint az Enceladus.

Utóbbi iránt a szakemberek azért érdeklődnek különösen, mert a jelek szerint geológiailag aktív, ami lehetővé teszi a folyékony víz jelenlétét, ami a jelenlegi ismeretek szerint az élet egyik alapfeltétele.

A tudósokat az a folyamat is érdekli, ahogyan a gejzírekhez hasonlóan vízgőz és apró jégrészecskék lövellnek a hold ritka légkörébe, ám nagy részük nem távozik a csillagközi térbe, hanem lelassulva az égitest gravitációs terében marad.

A német kutatók a vízgőz és a felszín megfigyelhető tulajdonságait betáplálták egy számítógépes modellbe. Ennek eredményeként azt kapták, hogy az előtörő vízgőz minden bizonnyal beleütközik a felszín repedéseinek falába, így a légkörben marad. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a repedések alján 0 Celsius-fok körül van a hőmérséklet, ami folyékony víz jelenlétét sejteti.

A Max Planck Intézet fizikusa elmondta: ez egy olyan dolog, amiben a bolygókutatók mindig is reménykednek.

Az európai-amerikai együttműködésben megépült Cassini űrszonda márciusban 50 kilométer magasan száll el az Enceladus felszíne felett, ami további információkat szolgáltat majd a légkör összetételéről.