A robbanás a szibériai Tunguszka folyó mentén következett be 1908. június 30-án, és mintegy 2 ezer négyzetkilométeren tarolta le a fenyőerdőt. A tudósok eddig úgy vélték, hogy a detonáció ereje 10 és 20 megatonna között lehetett - összehasonlításképpen: a Hirosimára ledobott atombomba 15 kilotonnás volt.

A robbanás okáról korábban egészen vad feltételezések is megjelentek, UFO-k ütközését éppúgy feltételezték, mint antianyag vagy apró fekete lyuk Földnek ütközését, vagy Nikola Tesla feltaláló "halálsugarának" működését.

Az utóbbi évtizedekben összegyűlt bizonyítékok prózaibb okra utalnak, eszerint egy körülbelül 30 méter átmérőjű, 560 ezer tonna tömegű aszteroida keresztezte a Föld pályáját, és még a felszín elérése előtt felrobbant.

Kicsi, de erős

Az amerikai tudósok a világ harmadik leggyorsabb szuperszámítógépének segítségével ezeket az adatokat vizsgálták felül, és arra jutottak, hogy az égitest csak körülbelül 20 méteres átmérőjű lehetett, tömege pedig az eredeti becslés harmadát-negyedét érte el.

A szakemberek szerint egy ilyen aszteroida a Föld légkörében tűzlabdává vált, és olyan robbanáshullámot generált, amely a korábban gondoltnál erőteljesebb lehetett. Emellett azt is megállapították, hogy a környék erdősége nem volt egészséges, így kisebb erőhatás is le tudta dönteni.

Mindezeket figyelembe véve a kutatók úgy becsülik, hogy a robbanás ereje 3-5 megatonnás lehetett.

Az új eredmények alapján a NASA Ames kutatóközpontjának asztrobiológusa úgy véli, hogy ha valóban a korábban gondoltnál sokkal kisebb meteorit pusztított egy évszázada, akkor a Tunguszka-méretű események akár néhány száz évenként bekövetkezhetnek, a több ezer éves gyakoriság helyett.

David Morrison szerint ezért szükség van egy olyan megfigyelőrendszer felállítására, amely a kisebb aszteroidákat is nyomon tudja követni.