Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Inkább a hatásokra kell készülni, mert "nem tarthatók a klímavállalások"

Betarthatatlanok a klímaváltozás elleni fellépés részeként hozott célkitűzések - állítja egy vezető brit, illetve egy német éghajlati szakértő. Sir David King és John Schellnhuber szerint a politikusok túlságosan lassan lépnek fel az gázkibocsátás csökkentéséért.

Miközben immár a politikai vezetők is csatlakoztak a Balin folyó klímakonferenciához, két vezető éghajlati szakértő a szokásosnál jóval kevesebb optimizmussal beszél a jövőről.

A globális felmelegedéssel kapcsolatban eddig sem hallgatták el a veszélyeket, de különösen a politikusok úgy állították be a kérdést, hogy még lehet tenni valamit a visszafordíthatatlan változások elkerüléséért.

David King és John Schellhuber professzor azonban azt mondja: minimális az esélye annak, hogy a jövőben el lehessen kerülni az átlaghőmérséklet két Celsius fokkal való megemelkedését.

Egyik szakértő sem véli tarthatónak azt a célkitűzést, hogy 2015-re stabilizálják a világ üvegházi gáz kibocsájtását.

A +2 Celsius fok szárazságot és éhezést jelent

A brit és a német kormány tanácsadójaként a két tudósnak különösen nagy a tekintélye.

A BBC megjegyzi, hogy a 2 fokos hőmérséklet-emelkedés már több milliárd ember számára jelentene víz- és élelmiszerhiányt.

Hiába a vállalalások, a legtöbb állam több gázt bocsát ki

Az 1992-es riói csúcs vállalásai ellenére a különböző országok többé-kevésbé növelték üvegházi gáz kibocsájtásukat.

Spanyolország például több mint 50 százalékkal több gázt juttat a légkörbe, mint 1990-ben, növekedett Japán, Olaszország - és a hangosan zölpárti szlogenekkel kampányoló brit politikusok ellenére - Nagy-Britannia kibocsátása is.

Mindezek nyomán David King professzor azt mondta a BBC-nek, hogy sokkal több pénzt kell majd a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra és a felmelegedés mérséklésére költeni.

Az Egyesült Államok hétfőn elutasította, hogy a gazdag országok 2020-ra drasztikusan fogják vissza az üvegházi gázok atmoszférába juttatását.

Harlan Watson amerikai főküldött erről a Bali klímakonferencián beszélt. Egy javaslat szerint a fejlett államok 25-40 százalékkal csökkenthetnék az emissziót.

Washington egyelőre csak arról akar megállapodni, hogy kezdődjenek két éven át tartó tárgyalások a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőköny utódjáról.

A gazdag országok mérsékelhetnék a bajt

Indonézia, Dél-Afrika és Ausztrália közös javaslata szerint a gazdag országok radikális lépése megóvná a világot a legrosszabb időjárási jelenségektől, így a fokozott szárazságtól, árvizektől és a tengerszint megemelkedésétől.

Az ENSZ által rendezett csúcson 40 ország pénzügyi államtitkára is találkozott, és arról beszélgettek: hogyan lehetne elkerülni, hogy a klímaváltozás elleni intézkedések kisiklassák a világgazdaságot.

A fellépés részben a különböző országok pénzügyminisztériumain is múlik, hiszen ezek dolgozhatják ki például a környezetvédelmi adófajtákat.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×