Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Óriási tudósrosta: 12.000-ből csak 800 maradhat

A Science vagyis a Tudomány című lap az egyik legrangosabb tudományos folyóirat a világon.

A tudományos lapokat világszerte aszerint rangsorolják, hogy mekkora hatásuk van az ott megjelent tudományos eredménynek, ez pedig abban mérhető, hogy hányszor idézik a lapban napvilágot látott információkat máshol.

A rangsor mértékegysége az úgynevezett idézettségi mutató, idegen szóval az impakt faktor. A Science ebben a versenyben az egyik legjobb.

Évente 12 ezer tudományos cikket küldenek be hozzánk a legkülönbözőbb szakterületek kutatói, de csak 800 cikket tudunk megjelentetni - mondta el az InfoRádió kérdésére a tudományos lapot kiadó tudományos óriásszervezet, az AAAS igazgatója.

Alan Leshner hozzátette: a szerkesztőség ezért egy meglehetősen speciális mechanizmust használ arra, hogy kiválassza a tekintélyes lapban megjelenő cikkeket.

A cikket először is kiküldjük két különböző tudóscsoportnak, nagyrészt tapasztalt egyetemi kutatóknak a világ minden részéről, akiktől egyetlen választ várunk: igen, érdemes a cikket tovább vizsgálni, avagy nem, nem érdemes vele foglalkozni - mondta el.

Hozzátette: egyetlen kritérium van, az, hogy elég széles tudományos érdeklődésre tarthat-e számot az adott tudományos eredmény a cikkben, vagy sem.

Mi ugyanis nem szakértők szűk csoportjának, hanem a széles tudományos közösségnek jelentetjük meg a folyóiratot. Ha az előolvasók úgy döntenek, hogy ezt a feltételt kimeríti az adott cikk, akkor küldjük tovább az adott terület néhány specialistájának. Az ő dolguk eldönteni, hogy megalapozott-e az adott eredmény, vagy további kiegészítő munka szükséges - mondta Alan Leshner.

Végül pedig 24 állandó és főállású szerkesztőnk, mind tudósok, egymás között vitatják meg, hogy melyek a legfontosabb beküldött cikkek, amelyek nyomdába kerülhetnek - tette hozzá.

A Science adtabázisát bányászva kitűnik, hogy viszonylag ritkán jelenik meg cikk magyar szerző tollából.

Nemrég Patyi László biokémikus hozzászólásának adtak helyet 2007 júniusában.

A szintén tekintélyes Nature-ben jelent meg korábban Falus András immunológus professzor és Hámori József, az Akadémia alelnökének közös cikke, és rendszeresen publikálják Vicsek Tamásnak, az ELTE professzorának hálózatelmélettel kapcsolatos írásait.

A legfrissebb magyar eredmény: 2007 októberében Freund Tamás agykutató cikke jelent meg a Euron című, szintén rangos folyóiratban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem kellene életben tartani a falvakat?

Nem kellene életben tartani a falvakat?

Van egy egyre gyakrabban hallható érvelés, miszerint a falusi településszerkezet fenntartása drága, az emberek amúgy is elköltöznek, mert nincs munka, ezért az állam rosszul teszi, ha vidékfejlesztési eszközökkel próbálja életben tartani a falusi életet. Ehelyett bérlakásokat kellene építeni ott, ahol az emberek ténylegesen élni akarnak: Budapesten, Győrben, Sopronban és más munkaerőpiaci központokban. Első hallásra az érv erős. Van benne közgazdasági racionalitás, urbanizációs tapasztalat, lakáspolitikai kritika és némi provokatív józanság. A gond nem az, hogy teljesen hamis. Hanem az, hogy túl sok mindent akar egyetlen lendülettel bizonyítani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×