Vlagyimir Szolovjov, a koroljovi orosz űrközpont repülésirányítója újságíróknak elmondta, hogy az űrhajósok elsőre "golyó ütette lyuknak" nevezték a sérülést, amely azonban "semmiképp sem fenyegeti az űrállomás és személyzete biztonságát.

A repülésirányító leszögezte, hogy "semmiféle nyugtalanító objektív adatot nem regisztráltak: nem sérült az űrállomás hermetikussága, a fedélzeti rendszerek normálisan működnek.

Mikrometeoritok "támadása"

Szolovjov szerint egyáltalában nem új jelenség a mikrometeoritok "támadása", korábban hasonló sérüléseket észleltek a szovjet Mir űrállomáson, illetve az ISS orosz és amerikai napelemein is.

A szerda kora este kezdődött űrséta során Fjodor Jurcsihin és Oleg Kotov 5 óra 50 percet tölt az űrállomáson kívül, eközben amerikai társuk, Sunita Williams a fedélzetről nyújt nekik segítséget.

Ez idő alatt fel kell szerelniük a Zvezda kiszolgáló modulon a hátramaradt 12 darab, meteorok és űrszemét elleni védelmet szolgáló védőpajzsot. Öt védőpajzsot az első, május 31-i űrséta alkalmával már felszereltek.

Mikroorganizmusok a kozmoszban

Feladatuk továbbá az, hogy egy kábelt húzzanak az űrállomás orosz és amerikai részei között.

Az orosz űrhajósoknak emellett rá kell szerelniük az űrállomás egyik egységére egy konténert, amely különféle mikroorganizmusokat tartalmaz. Az élőlényeknek csaknem másfél évet kell kibírniuk a nyílt kozmoszban - éppen ennyi ideig tart a Marsra az oda-vissza út.

Hasonló kísérletet már végeztek az ISS-en, baktériumok és gombaspórák kibírtak már 18 hónapot az űrbéli konténerben. Ezúttal azonban bonyolultabb lényeken a sor.

Növényi magokat, "nyugalmi állapotban" lévő rákféléket és olyan afrikai szúnyoglárvákat tettek a tartályba, amelyek kiszáradás állapotában évtizedeken át képesek átvészelni a legkedvezőtlenebb életkörülményeket is: elviselik a sugárzás és alkohol hatásait, de nem ártanak nekik a mínusz 270 fok és plusz 106 fok közötti hőmérsékletingadozások sem.