Az Ohioi Egyetem kutatója, Lawrence Witmer komputertomográfia segítségével modellezte az állat agyának formáját, többek között a belső fület is, amelynek nemcsak a hallásban, de az egyensúlyban is nagy szerepe van.

A belső fül szerkezet alapján pedig úgy tűnik: a T-rexnek kitűnő volt a hallása és az egyensúlyérzéke is, ami általában a kisebb, fürge állatokra jellemző. Az ohioi kutató szerint a T-rex gyorsan tudta a szemét és a fejét is mozgatni.

Mégsem voltak fürgék a dinoszauruszok

Jack Horner vezető őslényszakértő kutatásai során azonban olyan bizonyítékot talált, amely nehézkesen, ügyetlenül mozgó dinoszauruszként festi le a Tyrannosaurus rexet. Egy dinoszaurusz-gerincen talált szövetmaradványokat vizsgálva azt állapították meg, hogy a T-rex ínszalagjai nagyon erősek voltak, ami merevvé tehette az egész állatot, mozgását is behatárolva.

"Merev volt nyaktól lefelé, egészen a farkáig. Nem volt egy balett-táncos, az biztos" - jellemezte a T-rex mozgását Jack Horner, aki úgy véli: ez valószínűleg minden más dinoszauruszra, a húsevőkre mindenképpen jellemző lehetet.

Ez pedig azt jelenti, hogy alapvetően másként kell elképzelni a mozgásukat, mint azt eddig tették a szakértők is. Nagy helyre lehetett például szükségük a megforduláshoz, ha nem akartak eldőlni - szemléltette eredményeit a kutató.

Csúcsragadozó vagy dögevő

A paleontológusok között vitát kiváltó kérdésben Jack Horner a dögevő-pártiak oldalán van. Véleménye szerint az eddigi bizonyítékok arra utalnak, hogy nem csúcsragadozó volt a T-rex.

A szakértő szerint ezt támasztja alá például az, hogy a T-rexből viszonylag sok volt, ami nem jellemző a csúcsragadozókra. De dögevő-létét bizonyítja az is, hogy csontzúzásra specializálódott fogai voltak - mondta Jack Horner, hozzátéve: a ragadozóknak nem kellenek olyan fogak, amelyek a csonttal is elbánnak. Egyszerűen csak megeszik a húst, a többit otthagyják.

A Tyrannosaurus rex kutatásának legújabb eredményeit egy paleontológiai konferencián ismertették az őslény-specialisták az Egyesült Államokban.