A kormányszóvivő nemrég arról számolt be, hogy további 700 millió forint támogatást ad a kormány a tudományos alapkutatás céljaira.

Batiz András közölte: 300 millió forint közvetlenül az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) rendelkezésébe kerül, ebből 260 millió forintot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) tartalékából csoportosítanak át, ezt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 40 millió forinttal egészíti ki.

A fennmaradó 400 millió forinttal a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatja az OTKA céljait szolgáló pályázatokat. Ebből a 400 millió forintból 100 milliót szintén a GKM tartalékából csoportosítanak át.

Kertész János, az MTA levelező tagja szerint viszont mindez csak könyvelési technika. Az akadémia költségvetésén belüli átcsoportosításokról van szó, a kutatás pedig összesen 100 millió forinttal kap csak többet.

Azt a 260 millió forintot, amit a kormányszóvivő szerint a gazdasági tárca csoportosítana át kutatásokra, valójában az akadémiának kell megtakarítania - mondta el az InfoRádióban Kertész János.

Levélben követelték

Az alapkutatásokra szánt állami támogatások megemelését decemberben 2600 kutató nyílt levélben követelte. A tudósokat képviselő Kertész János, az MTA levelező tagja akkor az InfoRádiónak azt mondta: 2002 óta az infláció és egyéb tényezők hatása miatt 37 százalékkal csökkent az alapkutatásokra fordítható összeg.

Ki dönt a pénzről?

A Budapesti Műszaki Egyetem professzora ugyanakkor aggódik amiatt, hogy 400 millió forint felhasználásáról az OTKA helyett az NKTH dönthet. A szakember attól tart, hogy így kevésbé érvényesülnek az OTKA szempontjai.

Az NKTH vezetője, Boda Miklós nem biztos, hogy tisztában van az alapkutatás módszereivel - jelentett ki Kertész János. Õ a nagy, legalább tíz fős kutatói csapatokat preferálja, pedig ez az alapkutatásban, például egy posztdoktori kutatásnál, egyáltalán nem jellemző - tette hozzá.